A képmás vagy hangfelvétel személyiségi jogi kérdései

• 
• 

Részletek

2009. március 04. szerda, 00:00

 

Az „áruvédelem”, a bolti betöréses lopások, rablások elleni védekezés vonatkozásában a személyiségi jogi kérdések az üzletekbe telepített lopásgátló eszközök, elsősorban a kamerák kapcsán merülhetnek fel.

 

A z alkotmány külön nem nevesíti a képmáshoz való jogot, ezt a jogot az általános személyiségi jogból lehet kibontani. A Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban Ptk.) 80. § (1) alapján a személyhez fűződő jogok megsértését jelenti a más képmásával vagy hangfelvételével kapcsolatos bármiféle visszaélés.

Képmás vagy hangfelvétel nyilvánosságra hozatalához – a nyilvános közszereplés kivételével – az érintett személy hozzájárulása szükséges. Az eltűnt, valamint a súlyos bűncselekmény miatt büntetőeljárás alatt álló személyről készült képmást (hangfelvételt) nyomós közérdekből vagy méltánylást érdemlő magánérdekből a hatóság engedélyével szabad felhasználni.

A Ptk. rögzíti továbbá, hogy a képmással és a hangfelvétellel való visszaélés nemcsak az engedély nélküli nyilvánosságra hozatal útján valósulhat meg, de – egyebek mellett – a felvétel készítésével is, ha valaki az érintett engedélye nélkül, illetéktelenül hatol be a személyiségi érdekkörbe, így például ha rejtett kamerával, titkos lehallgatással készít felvételt. Visszaélésnek minősül az engedélylyel készült felvétel rendeltetésétől eltérő célú felhasználása, vagy adott esetben a nyilvánosságra hozatal módja is. E körben említendő, hogy amenynyiben vállalkozás keretében végzett személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól, a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamaráról szóló 1998. évi IV. törvény 16. § c) pontja azt írja elő, hogy a magánnyomozó a szerződés teljesítése érdekében „kép- és hangfelvételt a Magyar Köztársaság Polgári törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvénynek a személyiségi jogok védelmére vonatkozó szabályai betartásával készíthet, illetve használhat fel”.

A fentiek nyomán képmás vagy hangfelvétel nyilvánosságra hozataláról kizárólag a felvételen szereplő személy jogosult dönteni. Önmagában tehát a film, fotó vagy hangszalag stb. készítéséhez adott hozzájárulás nem jelenti egyben a felhasználás jóváhagyását is. Azonban a képmás vagy hangfelvétel – a felvételkészítés körülményeitől függetlenül – jogszabály rendelkezése folytán, kivételesen hozzájárulás nélkül is nyilvánosságra hozható.

Erre a büntetőeljárás alá vont személy esetében van mód, és csak akkor, ha ezt nyomós közérdek vagy méltányolható magánérdek indokolja; az eljárás súlyos bűncselekmény miatt indult; és a felhasználásra vonatkozó engedélyt az arra jogosult hatóság megadta. Ezen együttes feltételek bármelyikének hiánya a jogszerű közzétételt kizárja. A felhasználás kapcsán egy konkrét ügy vonatkozásában született ítéletben a Legfelsőbb Bíróság rögzítette, hogy a bizonyítási eszközök kiválasztása nem lehet öncélú, és nem akadályozhatja az igazság megvalósítását. A törvény differenciál a bizonyítási eszköz és a bizonyíték fogalom között. Bizonyítási eszköz az, amiből a bizonyító adat megismerhető. Bizonyíték pedig minden tény, amely a bűncselekmény elkövetésének, az elkövető személyének megállapításához és a büntetés helyes mértékének kiszabásához szükséges. A kifejtettekre tekintettel a rejtett kamerával készített kép- és hangfelvétel a szabad bizonyítás elve alapján a büntetőeljárásban felhasználható. A bíróságnak kell tehát eldönteni azt, hogy a felvétel szükséges-e a tényállás megállapításához vagy nem.