fejlec argus

„Bankbiztonság, a Társadalom Biztonsága”

Június 17-én a Stefánia Palotában rendezték meg az idei év egyik legrangosabb, a banki, pénzintézeti és más pénzforgalmi tevékenységet végző szervezetek biztonságát érintő konferenciát.

A rendezvény célja az volt, hogy felhívja a szakma és a szélesebb közvélemény figyelmét a bankbiztonság sérülékenységén keresztül egyre jobban megmutatkozó közbiztonsági és vagyonvédelmi problémákra. A meghívott vendégek között szerepeltek a jelentős pénzforgalmat bonyolító intézetek első számú vezetői, az Országgyűlés Honvédelmi és Rendészeti Bizottságának, valamint Nemzetbiztonsági Bizottságának a tagjai, a PSZÁF, a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem és a Budapesti Műszaki Főiskola tudományos munkatársai és a sajtó képviselői.



Miközben a rendezvény elnöke, Fialka György a bankok sérülékenységéről beszélt, a konferenciateremben egy – hiteles audiovizuális effek tek kel – szimulált bankrablás tanúi lehettek a résztvevők. Abszurd módon, ezzel majdnem egy időben érkezett a hír, hogy egy Üllői úti bankfiókban újabb támadást követtek el, rablás közben egy lövés is eldördült. Az élet – sajnos – ily módon is igazolta a rendezvény létjogosultságát.

Az esemény fővédnöke az Országos Rendőrfőkapitányság vezetője, védnökei a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara, a Magyar Biztonsági Vezetők Egyesülete, a Magyar Biztonsági Vállalkozások Munkaadói Szövetsége, valamint a Magyar Rendészettudományi Társaság. A konferencia főtámogatója a Securitas Biztonsági Szolgáltatások Magyarország Kft.

Dr. Bencze József országos rendőrfőkapitány „A Bankszövetség szerepe a megváltozott körülmények kezelésében” című beszédében adatokkal támasztotta alá a válság következtében kialakult helyzet kockázatait, és a bankbiztonsági előírásokra vonatkozó minimum javaslatrendszer kidolgozásának fontosságát hangsúlyozta. A bankrablások számának növekedése együtt jár a pénzintézetekbe vetett bizalom és az emberek biztonságérzetének csökkenésével, ezért az átmeneti megoldások helyett hosszú távú, rendszerszemléletű lépéseket sürgetett, valamint a köz- és a magánbiztonság újragondolására hívta fel a figyelmet.

Dr. Petőfi Attila rendőr dandártábornok a felderítő munka hatékonyságának növelése érdekében fontosnak tartja, hogy a szabályozás keretrendszerén változtassanak, és bővítsék a végrehajtó szervek jogköreit. El kell érni, hogy a bűnelkövetők a korábbinál szigorúbb büntetést kapjanak, remélve azt is, hogy a büntetés mértéke önmagában elrettentő erővel hat.

Jakab Péter bankbiztonsági igazgató (MKB) „A bankbiztonság reagálása a megváltozott körülményekre” című előadásában részletesen elemezte a jelenleg kialakult helyzet új elemeit, és felvázolta a bankok jellemző biztonsági felszereltségét. A fizikai héjvédelem, a video-megfigyelés, a támadásjelzők, időzárak, pénzjegycsapdák, behatolásjelző rendszerek, átjelző rendszerek, biztonsági őr és az intim kifizetésre szolgáló helység meglétét biztonságfokozó megoldásoknak kell kiegészíteniük. Ilyen megoldások lehetnek például a preparált bankjegykötegek, a zsilipes beléptetés, a 24 órás kivonuló szolgálat, központi videofelügyelet, a speciális biztonságiőr-elhelyezés, a zsilipes pénzátadó, a speciális pénzszállítás és természetesen az ATM-védelem. Az előadást érdekes video-felvételek tették még sodróbbá és lendületesebbé.

A szakmai tematika fontos részeként a konferencián a bankrablási helyzet lélektani hátteréről is szó esett, de nélkülözhetetlen volt egy külön tematikai blokk keretében tárgyalni a bűncselekményekkel kapcsolatos kommunikációs folyamatok fontosságát, nevezetesen azt, hogy a média tárgyilagos tudósításokban számoljon be a bűncselekmények körülményeiről, a bűnözők elfogásáról és a megbüntetésről. Ez a folyamat elsősorban az információközlés szabályozásával és szélesebb hatályú rendeletek, ajánlások kialakításával befolyásolható.

Végső konklúzióként elmondhatjuk, hogy a pénzintézeti biztonságban érintett valamenynyi szakterület összefogására van szükség, kezdve a szabályozástól, a preventív intézkedések meghozatalán át a bűnüldözésig és a büntetés-végrehajtásig.

Összetett folyamatok állnak az egyre növekvő számú pénzintézetek elleni bűncselekmények hátterében, amiket csak széles körű szakmai és társadalmi összefogással lehet visszaszorítani. Szakmai programokat és konkrét lépéseket kell tenni, amelyek a következő pilléreken állnak: Tartalékok felmérése a bűnmegelőzésben. Annak ellenére, hogy a pénzintézetek jellemzően rendelkeznek saját érdekeik szerint kialakított vagyonvédelmi szabályzattal, javasolt áttekinteni azokat az általános érvényű szakmai ajánlásokat, amelyek a bűnmegelőzés hatékonyságának a növelését hivatottak szolgálni. Ide tartoznak a pénzintézetek helyválasztással, biztonságtechnikai felszerelésekkel, elrettentő eszközök demonstrálásával, emberi erőforrás menedzsmenttel kapcsolatos tennivalói, a civil szféra felelőssége valamint a társadalom egészét érintő bűnmegelőzési intézkedések szabályozása.

Emberi erőforrások. Létre kell hozni egy általánosan elfogadható normarendszert, ami kitér a pénzintézeti dolgozók kiválasztási folyamataira, a fióki alkalmazottak stresszkezelő képességeinek a fejlesztésére, a veszélyfelismerés képességének a kialakítására, valamint a támadást átélt munkatársak poszttraumatikus kezelésére és regenerációjára.

Érzékelési és kiértékelő technológiák fejlesztése. Ki kell alakítani azokat az technológiákat, amelyek lehetővé teszik a bűnelkövetés jellemzői érzékelésének, valamint a digitális képrögzítésének az optimalizálását, és fokozzák a megszerzett információk értékelésének eredményességét, következtetések megosztását a releváns szervekkel és hatóságokkal.

A bűnüldözés hatékonyságának a növelése. További lépéseket kell tenni annak érdekében, hogy a bűnözőket gyorsabban, hatékonyabban kerítsék kézre, ennek érdekében változtatni kell a szabályozás keretrendszerén, és bővíteni kell a végrehajtó szervek jogköreit.

A büntetés szigorítása. El kell érni azt, hogy a bűnelkövetők a korábbinál szigorúbb büntetésben részesüljenek, és már maga a büntetés mértéke elrettentő erővel hasson a potenciális elkövetőkre.