Az első védelmi gyűrű

Részletek

2008. szeptember 29. hétfő, 00:00

 

A kültéri védelem a védendő objektum vagy terület körül – esetleg határvonalain belül – elhelyezett biztonsági rendszer.

Mindenki egyetért abban, hogy a behatolást a lehető leghamarabb jeleznie kell a védelmi rendszernek. Erre jelentenek ideális megoldást a kültéri érzékelők. Magas biztonsági szintű intézmények (börtönök, repülőterek, erőművek) esetén hosszú évtizedek óta sikeresen alkalmaznak kültéri védelmi rendszereket a behatolók észlelésére. A magánszektor objektumaiban, kisebb épületek és lakóházak esetén a kültéri védelmi eszközök (a javuló tendencia ellenére) még mindig a behatolásjelző központok „mostohagyermekei”, sokszor a legtapasztaltabb telepítők is ódzkodnak alkalmazásuktól.

Megbízhatóság

Sajnos ez az ódzkodás nem alaptalan, a magyar piacon számos alacsony megbízhatóságú eszköz terjedt el, a rossz tapasztalatok, a véget nem érő téves riasztások sok esetben elriasztották/elriasztják a telepítőket a kültéri védelem alkalmazásától.

Ez azonban nem lehet magyarázat a kültéri védelem elhagyására, hiszen ma már Magyarországon is forgalomba kerülnek olyan eszközök, amelyek használata a külső körülmények gyakori változása (időjárás változékonysága, kisállatok és kisebb tárgyak mozgása stb.) mellett is hatékony védelmet garantál, a téves riasztások előfordulásának minimalizálásával.

Passzív infrák

A kültéri védelem egyik legegyszerűbb eszköze kisebb távolságokra (10–12 m) a bel té ren már jól bevált passzív infra érzékelő. A passzív inf rák kültéri alkalmazása nem túl elterjedt, használatuk fokozott fi gyelmet igényel. A légmozgásra és hőmérséklet-ingadozásra való érzékenység mellett kül té ren mindig felmerül a nap okozta elvakítás problémája is. Ha passzív infrát szeretnénk kültéren alkalmazni, mindenképpen speciálisan kültéri használatra javasolt eszközt használjunk. Figyeljünk arra, hogy az érzékelési zóna behatárolható legyen (ne okozzanak problémát az érzékelési zónán kívül mozgó nagyobb tárgyak), és ne nézzen az érzékelő a napba vagy tükröződő felületre. A téves riasztások kiszűrésére kiváló megoldás, ha olyan duál infraérzékelőt használunk, ahol az érzékelő fejek pozíciója és érzékenysége külön-külön állítható, és az érzékelők jelzése logikai kapcsolatba fűzhető. Az érzékelő fejek egyedi pozícionálása miatt olyan logikai „ÉS” kapcsolat javasolt, ahol nem egyszerre kell sérteni a két érzékelő fejet, hanem egy bizonyos időintervallumon belül egymás után.

Infrasorompók

A kültéri védelem másik jól használható eszközei az infrasorompók. Közepes távolságon (5–50 m) alkalmazhatók hatásosan, használatukkal felületvédelmet és térvédelmet egyaránt meg lehet valósítani. Ugyanúgy szerelhetők a védett objektum nyílászárói elé, mint a védett kerítésszakasz tetejére vagy a védett területen belül bárhova. Az infrasorompóknál is fokozott fi gyelemmel kell lenni a téves riasztások kiszűrésére. Sajnos a telepítéssel a külső körülményeket nem igazán tudjuk befolyásolni, ezért nem árt, ha az infrasorompónk némi „intelligenciával” is bír a riasztások megkülönböztetésével kapcsolatban. Új technológiát jelent az „egy sugár = több sugár elv”, ahol az érzékelő sugarak több kisebb sugárból állnak, és csak akkor történik riasztás, ha minden sugár egyszerre kerül megsértésre. A kisebb sugarak megfelelő távolságával a rovarok, kisméretű tárgyak okozta téves riasztások szűrhetők ki. Ha ezt a jellemzőt kombináljuk azzal a tulajdonsággal, hogy minden sorompóoszlop ad és vesz, vagyis a sugarak kisebb adó- és vevősugarakból állnak, akkor a nap okozta elvakítás problémája is kiszűrhető. Túlzott IR sugárerősség esetén a sugár visszaverődése a riasztás elmaradását okozhatja, ezért fontos szempont, hogy az infrasorompónk sugárzási erőssége a működési távolság függvényében állítható legyen. Mindemellett fel kell készülnünk az extrém időjárás következtében fellépő „elvakításra”, nem árt, ha van infrasorompónkon egy olyan kimenet, ami aktiválódik, ha látási problémák miatt gyengébb lett a jelszint az infrasorompó-oszlopok között. Fokozott fi gyelemmel kell eljárni, ha több infrasorompót használunk egymás közelében, hiszen a sorompó-oszlopok között interferencia léphet fel. Ilyen esetekben mindig szinkronizálható eszközök használata javasolt.

Mikrohullámú érzékelők

A mikrohullámú érzékelőknek két fő fajtája van: mikrohullámú dopplerek és mikrohullámú sorompók. A mikrohullámú dopplerek egypozíciós érzékelők, kisebb területek és távolságok (10–20 m) levédésére használhatók. A Doppler effektus alapján a behatolóról visszaverődő hullámok okoznak riasztást. A mikrohullámú sorompók kétpozíciós érzékelők, működési elvük azon alapul, hogy az érzékelési zónába behatoló személy csökkenti az adó és a vevő közötti jelerősséget. Ezek a sorompók jelentik a kültéri védelem „nehéztüzérségét”, használatukkal hatalmas távolságú (50–300 m, extrém esetben akár 800 m) kerítésszakaszok védhetők le. Természetesen a hatalmas távolság nehézségekkel is jár, az érzékelési zónába nem lóghatnak be faágak, nem lehet túl magas az aljnövényzet, hiszen ezek mozgása téves riasztásokat okozhat. A mikrohullámú technológia előnyei közé tartozik az alacsony zavarérzékenység, az érzéketlenség a légmozgásra és hőmérséklet-ingadozásra, valamint az „átlátás” a könnyű épületszerkezeteken és üvegen. Az „átlátás” néhány esetben negatívumként is említhető, fi gyelnünk kell rá telepítés közben. Fontos, hogy mikrohullámú eszközök egymás közelében való működése során szintén interferencia léphet fel, aminek a kiküszöbölésére változtatható frekvenciájú érzékelők használata javasolt. Kiemelt fi gyelemmel kell lennünk a fémkerítésekről és egyéb fémtárgyakról visszaverődő mikrohullámú sugarak hatásaira is. A mikrohullámú eszközök negatívumai közé tartozott eddig a viszonylag magas áramfelvétel, de ez inkább már csak történelem, a piacon található 250 m hatótávolságú mikrohullámú sorompó, 12 mA-es nyugalmi áramfelvétellel.

Összegezés

Egy jó védelmi rendszerben az első védelmi gyűrűt mindig a kültéri érzékelők jelentik. Hatásos kültéri védelem nélkül riasztóközpontunk sok esetben csak egy kárjelző készülék, amely jelzi számunkra, hogy a káresemény bekövetkezett. Hatékony kültéri védelem alkalmazásával a behatoló a lehető leghamarabb észlelhető, az általa okozott kár minimálisra vagy akár nullára is csökkenthető. A kültéri védelem az egyetlen alternatíva, ha valódi védelemről beszélünk!