A gazdasági világválság és a kockázatkezelés elmélete

Részletek

2009. máj. 05. kedd, 00:00

 

A vagyonvédelmi piac sem tudja kivonni magát a gazdasági világválság hatásai alól, ezért szükséges részletesen megismerni a magyar gazdaság aktuális helyzetét. Emellett a válság káros hatásainak leküzdésében használható segítséget nyújt a kockázatok megelőző szemléletű kezelése.

A GAZDASÁG

hhoz, hogy úrrá legyünk a gazdasági válságon, először is alaposan meg kell ismernünk a makrogazdasági mutatókban bekövetkezett jelentős változásokat.

VANNAK DOLGOK, AMIKRŐL CSAK ŐSZINTÉN ÉRDEMES BESZÉLNI

Ma már általános recesszióról, pénzügyi válságról és kiterjedt reálgazdasági válságról beszélünk. Magyarország eladósodottsága folyamatosan nő (jelenleg az éves GDP közel 70%-a), közben pedig a termelékenység tovább csökken (idén kb. 6%-kal). A versenyképességünk romlik, az országkockázati besorolásunk szintén romlik, viszont a stabilizációs program csúszása miatt az államcsőd veszélye egyre csak növekszik, és sajnos általános a pénzügyi instabilitás. A belföldi kereslet csökken, a lakossági fogyasztás is visszaesett. Az infláció növekszik, de eközben a bérek és nyugdíjak vásárlóértéke csökken, ráadásul a megtakarítások, befektetések és az ingatlanok értéke is csökken. A foglalkoztatottsági arány – ami amúgy is nagyon rossz volt – tovább romlik, és már megközelítette a 60%-ot. A munkanélküliek száma folyamatosan növekszik, nemsokára meg haladja a 10%-ot. Az ipari termelés kb. 20%-kal csökkent, és az ország szempontjából igen fontos ipari export nagyjából 30%-kal esett vissza. A vállalkozások közötti – amúgy sem túl erős – fizetési fegyelem romlott, az általános körbetartozás mértéke folyamatosan növekszik. A források beszűkültek, a fejlesztések szinte teljesen leálltak, és csak nagyon kevés beruházás folytatódik az eredeti terveknek megfelelően. Egyre gyakoribbá vált a cégek megszűnése, már az év elején csődrekordot döntöttünk, minden 20. vállalkozás kénytelen volt lehúzni a rolót. A kedvezőtlen tendenciák mellett említést érdemel, hogy egyre nagyobb problémát okoz az eladósodottság. A lakossági hitelállomány jelenleg nagyon magas, közel 750 000 devizaalapú jelzáloghitel van, melynek összértéke 4500 milliárd forint. A jegybanki alapkamat extrém magasságokban tartózkodik, miközben a nemzeti valuta jelentősen vesztett az értékéből, 1 Eurót 300 forint környékén lehet átváltani. Sajnos az összképhez tartozik az is, hogy ma Magyarországon nem csak gazdasági válság van, hanem társadalmi, morális, érték- és bizalmi válság is. Szociológiai felmérések szerint az amúgy is pesszimista magyarok körében teljes a bizalmatlanság, általános a negatív attitűd, illetve egyre gyakoribb a bizonytalansággal és frusztrációval járó szorongás. És ha ez még nem lenne elég, szembe kell néznünk gyárbezárásokkal és csoportos létszámleépítésekkel. A munkanélküliek számának növekedése egyúttal a szürkegazdaság erősödésének kockázatát is növeli. A feketemunka terjedése mellett fel kell készülni a gyengülő közbiztonságra is. A bűnügyi statisztikák szerint máris jelentősen megnövekedett a vagyon elleni bűncselekmények száma. Az elmúlt időszakban gyakoribbá váltak a bankrablások, az ATM-ek elleni támadások, illetve a benzinkutak, kisboltok és patikák elleni támadások is.

VÁLSÁGKEZELÉS ELMÉLETBEN

Nem szabad hinni azoknak, akik könnyű és fájdalommentes válságkezelésről beszélnek. Nagyon valószínű, hogy nemzetgazdasági szinten nagyjából 2-3 éves válságkezelési ciklusra, illetve lakossági szinten előreláthatólag 5-6 év általános életszínvonal-csökkenésre kell felkészülnünk. Az üzleti szférában jelenleg tapasztalható negatív tendenciák megelőzésének, illetve adaptív kontrolljának leghasznosabb módszere a kockázatok vállalati szintű menedzselése. A modern menedzsment módszereknek köszönhetően a nehezen kezelhető helyzetekre való felkészülés egyik legjobb alternatíváját a „Risk Management” módszer biztosítja, melynek használata a globális üzleti világban viszonylag elterjedt gyakorlat. Az ehhez tartozó elmélet alapján, a kockázatok preventív szemléletű kezelését leginkább folyamatba épített kontrollokkal, vezetői monitoringgal és a kontrollok rendszeres auditálásával biztosíthatjuk. A kockázatok menedzselése a kitűzött célok elérését befolyásoló negatív hatású tényezők tervszerű és szisztematikus kezelését jelenti, célja a jövővel kapcsolatos bizonytalanságok csökkentése, a kitűzött üzleti célok megvalósulásának esélyének növelése, a veszélyes helyzetek elkerülése. Elméletben a kockázatkezelési tevékenység mindig a kockázatok értékelésének hagyományos lépéseivel kezdődik. Először összegyűjtjük a releváns kockázatokat, majd bekövetkezési valószínűségük és az okozott kár mértéke alapján számítjuk, értékeljük és csoportosítjuk azokat. A kockázatokat rendszerezzük kiváltó okaik, forrásuk, hatókörük, mérhetőségük és összetettségük alapján. Feltérképezzük – az elvi szinten végtelen számú kockázatot tartalmazó – kockázati univerzumot, melyből kiemeljük a társaság kockázati kitettsége alapján megragadható lényeges kockázatokat. Ezek eredményeként kapjuk meg a kockázatok részletes leírását, melyek segítségével megelőző intézkedéseket készítünk, illetve kidolgozzuk a káros hatások csökkentésére szolgáló rendelkezéseket, előírásokat és szabályzatokat. A kockázati portfólió tartalmazza a cég szempontjából releváns kockázatokat, melyet a tulajdonos és a cégvezetés kockázatvállalási hajlama alapján rangsorolunk. Utána döntést hozunk a kockázatok kezelésének módjairól, tehát arról, hogy a költség/haszon elv alapján a kockázatkezelési tevékenységek ráfordításával arányban áll-e a megelőzött kár nagysága. De az elmélet csak annyit ér, amennyit át tudunk belőle ültetni gyakorlatba. Válsághelyzetben a cégeknek mindenképpen szükségük van tervekre, melyek viszonyítási alapot nyújtanak a gyorsan változó környezeti feltételek között. Kellenek célok, melyek horgonypontokként stabilizálják a működésből fakadó kilengéseket. Szükség van tiszta és egyértelmű vezetői kommunikációra, amely lehetővé teszi, hogy „mindenki egy irányba húzzon”. Definiálni kell a szervezetek legfontosabb értékeit, azokat, amelyeket a vezetés még a válság miatti megszorítások közben sem fog veszni hagyni. A szervezeten belül szükség van pozitív példákra is, amit természetesen leginkább a mások szemében is hiteles, elkötelezett vezetőség tud biztosítani. Mivel nehezen megfogható, „puha” tényezőknek számítanak, nem szokás beszélni arról, hogy a válság hatásainak legyőzéséhez kölcsönös tisztelet, hit (pozitív hozzáállás) és bizalom is kell. A válságkezelés sem a túlélésről szól, hanem a bizalom helyreállításáról, ugyanis minden üzlethez kell az eladó és a vevő közötti bizalom. A bizalom az alapja a finanszírozásnak (hitelezésnek), illetve a beszerzésnek és az értékesítésnek is. Bizalom nélkül nem működik a szervezetek irányítása sem. Bizalomra van szükség a tulajdonos és a menedzsment, illetve a menedzsment és a dolgozók között. A mostani általános gazdasági világválság is a bizalom megrendülését jelenti, és a válságkezelés is a bizalom helyreállításáról szól majd. A cikksorozat következő részében gyakorlati példákkal fogom illusztrálni a válsághelyzetekre történő felkészülés sokrétű feladatait, illetve olyan általános válságkezelési módszerekről írok majd, melyek alapjaiban változtathatják meg a vagyonvédelmi szektor jövőbeli működését.