A titok nyitja

• 
• 

Részletek

2008. március 10. hétfő, 00:00

 

Az elmúlt évben nagy vihart kavart szakmai körökben az a hír, miszerint a rendőrség Ferihegyen és egy VIII. kerületi lakásban titkosszolgálati eszközöket talált.

A tévétudósításban felismerhető volt egy egyszerű scan-lock detektor és egy széles spektrumú kézi frekvenciamérő műszer, amelyeket a mindennapokban vezeték nélküli érzékelők, video- és audiojel-továbbító berendezések jelenlét, frekvencia-ellenőrzésére használják. Az ilyen műszerek képesek felderíteni néhány vezeték nélkül működő „lehallgató”, más néven titkos információgyűjtő eszközt. A biztonságtechnikában használható vezeték nélküli adók és vevők pedig – korlátok között – képesek titkos információgyűjtésre.

Az 1995. évi CXXV. törvény rendelkezik a nemzetbiztonsági szolgálatokról, a sorok között kiolvasható, hogy ki és milyen esetben használhat titkosszolgálati eszköznek minősülő berendezést vagy módszert. A 2005. évi CXXXIII. törvény rendelkezik a magánnyomozói tevékenységről, illetve a magánnyomozó által használható módszerekről. Könnyen belátható, hogy az állam és a magánnyomozó célja hasonló: a titkos információgyűjtés más és más okból.

A 16/2004. (II. 6.) kormányrendeletben és mellékletében pontos leírás található azokról a berendezésekről és technológiákról, amelyek behozatala, kivitele, kereskedelme, valamint a hozzájuk kapcsolódó szolgáltatás különleges eljáráshoz, illetve engedélyhez kötött. Kiragadtam a jogszabálymelléklet XXIV. fejezetéből néhány példát.

„Lehallgató eszközök, ezek alkatrészei és tartozékai:

Lehallgató eszköznek minősül bármely elektronikus, mechanikus vagy más eszköz, módszer, technológia, szoftver, amely az információkhoz egyébként jogosan hozzáférők, illetve a kommunikációban résztvevők tudta nélkül, titkosan alkalmazható és az alábbi tulajdonságok valamelyikével rendelkezik:

a) Közvetlen beszéd titkos lehallgatására, továbbítására, rögzítésére tervezték, gyártották, vagy erre lényeges átalakítás nélkül felhasználható.

3. Beépíthető miniatűr, esetleg távvezérelhető adóberendezések és azok speciális vevőkészülékei.

4. Különféle rejtő eszközökbe épített vagy ruházat alá rejthető kisméretű adók, az azokhoz tartozó vevők és hangrögzítő eszközök.

b) Digitális vagy analóg információkat tároló és/vagy feldolgozó számítógépekből, számítástechnikai vagy egyéb eszközökből, vagy a hozzájuk használható információhordozókon tárolt információk bármilyen módon történő titkos megszerzésére, továbbítására, rögzítésére tervezték, gyártották, vagy erre lényeges átalakítás nélkül felhasználható.

c) Vezetékes és/vagy vezeték nélküli beszéd és nem beszéd jellegű információt továbbító távközlési rendszerek, harmadik félként történő titkos lehallgatásra tervezték, gyártották, vagy erre lényeges átalakítás nélkül felhasználható.

Megjegyzés: jelen pont nem vonja engedélyezés alá az alábbi eszközöket, berendezéseket, tartozékokat:

1. A nagyközönségi felhasználásra tervezett szórakoztató elektronikai eszközök, azok tartozékai.

2. Ipari vagy polgári felhasználásra tervezett jelzőrendszerek elemei.

3. Diszpécserközpontok információrögzítő eszközei.

4. Színházi, sport- vagy egyéb tömegrendezvények hangosító eszközei, irányított mikrofonjai, rádiómikrofonjai.

5. Polgári vagy rádióamatőri felhasználásra tervezett rádióadó-vevő készülékek.

6. Ipari, polgári, távközlés-technikai felhasználásra tervezett berendezések, mérőműszerek, azok tartozékai.

7. Általános rendeltetésű számítástechnikai eszközök, azok tartozékai, alkatrészei. Lehallgató eszközök felderítésére, működésének kimutatására szolgáló eszközök Jelen pont engedélyezés alá vonja mindazokat a termékeket, eszközöket, technológiákat, szoftvereket, ezek alkatrészeit, tartozékait, melyet az 1. pontban engedélyezés alá vont lehallgató eszközök felderítésére, működésének kimutatására terveztek, gyártottak:

c) Rejtett adók felderítésére és helyének meghatározására szolgáló detektorok (például: teljesítménykijelzővel vagy irányított antennával rendelkező kézi frekvenciamérő).

d) Nem lineáris átmenet gerjesztésén alapuló detektáló eszközök passzív lehallgató berendezések felfedésére (például: non-lineáris detektor, ez tipikusan titkosszolgálati felderítő eszköz!)

e) Ruházat alá rejthető, a beszélgetőpartnernél lévő adóberendezés, vagy működő magnetofon felfedését biztosító eszközök” (például a scan-lock detektor).

Több ismerősöm is megkeresett azzal a kérdéssel, hogy a vezeték nélküli hang- és képátviteli eszközök, más néven RF adók-vevők, valamint mérőműszereik titkosszolgálati eszköznek minősülnek-e, vagyis az ilyen eszközökkel installált elektronikai rendszer, a hozzá kapcsolódó szolgáltatás, a műszerek birtoklása és használata jogszabályba ütközik, vagy sem?

Néhányszor átolvasva a rendeletet és előzményeit, arra a megállapításra jutottam, hogy a kérdés egyszerűen nem dönthető el. Álláspontom szerint, mint az utóbbi évek több jogszabálya, úgy a hivatkozott kormányrendelet is több sebből vérzik.

Homályosan fogalmaz a titkosszolgálati eszközök és a kivételek körülírása során. A titkosszolgálati eszköz definiálása során inkább a felhasználás célját, jogos felhasználójának személyét kellett volna körülírni, és nem az eszközök fizikai működésének módját. Véleményem szerint a műsorban látott, titkosszolgálatinak minősített detektorok továbbra is használhatók az elektronikus betörésjelző rendszerek detektálása, beállítása és sok esetben esztétikai okból vezeték nélkül telepített videó rendszerek ellenőrzése során. A kereskedelemben több olyan videó adó-vevő megtalálható, melyek hangot is képesek továbbítani. A jelzett eszközök kis méretüknél fogva könnyen rejthetők akár ruházat alá is, ezért a jogszabály szerint engedélyköteles eszköznek minősülnek, de a felhasználás célja a vagyonvédelem. Tessék kérem bemenni egy elektronikai boltba, ahol húsz fölött van az MP3 lejátszók, digitális diktafonok, képi és hangtovábbításra alkalmas, valamint szórakoztató elektronikai eszközök száma, amely alkalmas titkos információgyűjtésre. Közepes szintű műszaki ismeretek birtokában, kompatibilis eszközök egymáshoz kapcsolásával magunk is alkothatunk titkosszolgálati eszközöket, csak a kreativitásunk szabhat határt. A kivételeket vizsgálva, anélkül, hogy ötletet akarnék adni a jogosulatlan felhasználóknak: „a színházi, sport- vagy egyéb tömegrendezvények hangosító eszközei, irányított mikrofonjai, rádiómikrofonjai” nem minősülnek titkosszolgálati eszköznek, pedig a gyakorlatból tudom, hogy egyes stúdiómikrofonokat, „szórakoztató elektronikai eszközöket, és azok tartozékait” néhány magánnyomozó előszeretettel használja titkosszolgálati eszközként. Ráadásul a stúdióberendezések fejlődése olyan gyors, hogy méretük, technikai specifikációjuk alapján abszolút alkalmasak a „feladatra”. A polgári felhasználásra szánt elektronikai termékek között számos olyan található, amely átalakítás nélkül, esetleg minimális módosítással (például az eredeti funkciót elfedő, álcázó eszközbe történő helyezéssel) alkalmassá tehető titkos információgyűjtésre.

Végül néhány apróság: Akik rendszeresen nézik a híradásokat, azoknak biztosan feltűnt, hogy némely televíziós társaság előszeretettel készít oknyomozó riportokat. A képernyőn sokszor feltűnik rejtett kamerás felvétel is, sok esetben a mi, vagyis a fogyasztók érdekében. Mi ez, ha nem titkosszolgálati eszközzel végzett szolgáltatás? Kíváncsi lennék, hogy a jogszabályalkotók elvetik, vagy éppenséggel megerősítik „dilettáns” véleményemet. Anyukák! A vezeték nélküli bébiőr készüléket nem találtam a kivételek között…