Itt vagy: Nyitólap Elektroinstallateur Az elektrotechnika nagyjai

André Marie Ampére

  • Nyomtatás
Részletek
2008. október 16. csütörtök, 00:00
    

A nagy francia fizikus, kémikus és matematikus 1775-ben született egy, a Lyontól alig 10 km-re fekvő kis faluban, ahol 1796-ig élt szülőházában. Apja jómódú kereskedő volt, aki a latin és francia irodalomban egyaránt járatos volt, nagy gonddal képeztette fiát.

Ampere fiatalkori arcképeGondosságára jellemző, hogy – bár Lyonban is volt lakásuk – gyermeke zavartalanabb fejlődése érdekében a nagyváros zajától távol gondoskodott neveltetéséről. Az élénk eszű, érdeklődő, kiemelkedő tehetségű ifjú, akit csodagyerekként tartottak számon, sohasem járt iskolába, apjától tanult latinul, és a családi könyvtár köteteit olvasva szívta magába a tudományokat. Még olvasni sem tudott, amikor Buffon természettudományról szóló munkájából olvastak fel részleteket számára. Képességeire jellemző az a tény, hogy kikapcsolódásként a Nagy Francia Enciklopédia szócikkeit olvasta, mégpedig – Arago, egy kortárs fizikus feljegyzései szerint – az első kötet első oldalától kezdve, alfabetikus sorrendben. Olvasmányai korán felszínre hozták kiemelkedő matematikai képességeit. Alig volt 13 éves, amikor egy lyoni szerzetestől megtanulva a differenciál- és integrálszámítás rejtelmeit, Euler és Bernoulli és d’Alembert munkáit kezdte olvasni – latinul. Még ebben az évben megküldte első matematikai tanulmányát a lyoni Akadémiának.

Bővebben...

Luigi Galvani

  • Nyomtatás
Részletek
2008. június 19. csütörtök, 00:00
    

Luigi Galvani Bolognában született 1737. szeptember 9-én. Ősei közül meg kell említeni Bettino Galvani nevét, aki a Nagy Lajos királyunk által 1367-ben alapított pécsi egyetem jogászprofesszora volt. Kortársai közül említésre méltó Henry Cavendish, Benjamin Franklin és Alessandro Volta.

1. ábra

Luigi eredetileg teológiai tanulmányokat szeretett volna végezni, hogy a szerzetesi hivatást választhassa. Ebben nyilván nagy része volt nagybátyjának, aki tanulmányai költségét fedezte, és aki mellesleg a város ősi templomának, a San Petroniónak a kanonoka volt. Családi nyomásra azonban feladta elképzelését, és először irodalmat és filozófiát tanult, mígnem 1755-ben – apja nyomdokaiba lépve – a bolognai egyetemen orvosi tanulmányokba kezdett, de a kor szokásainak megfelelően ezzel párhuzamosan filozófiát is tanult. Jellemző, hogy 1759-ben egy napon kapta meg orvosi és filozófiai diplomáját.

Bővebben...

Alessandro Volta

  • Nyomtatás
Részletek
2008. április 03. csütörtök, 00:00
    

Voltában a szintén olasz anatómussal, Luigi Galvanival (1737–1798) és Georg Simon Ohmmal (1787–1854) együtt az elektrotechnika megalapítóját tisztelhetjük.

 

Gróf Alessandro Giuseppe Antonio Anastasio Volta 1745. február 18-án látta meg a napvilágot az észak-itáliai Comóban, amely akkor a Habsburg Birodalomhoz tartozott, és amelynek a jeles római történetírók, az idősebb és ifjabb Plinius, XI. Ince pápa és Angelo Michele Colonna, a hírneves barokk festő mellett kétségkívül legnevezetesebb szülötte volt. Aligha él a Földön olyan civilizált ember, aki ezzel a névvel, amelyről a villamos feszültség alapegységét elnevezték, ne találkozott volna.

Bővebben...

Alessandro Volta (II.)

  • Nyomtatás
Részletek
2008. máj. 15. csütörtök, 00:00
    

Volta kutatásai során számos felfedezést tett; többek között kifejlesztett egy, az eddigieknél hatásosabb, az influencián alapuló elektrosztatikus gépet, és ami még fontosabb, egy rendkívül érzékeny, szalmaszálas elektroszkópot. E műszer érzékenységét kondenzátor beiktatásával fokozta tovább.

Érdekes találmánya volt a Volta-pisztoly (1. ábra), amely nevével ellentétben nem fegyver volt, hanem a telegráfnak és a belsőégésű motornak a korai őse. Ennek az volt a lényege, hogy egy pisztolyszerűen kiképzett üvegbe töltött éghető gázelegy villamos szikra hatására lángra lobbant, és a zárókupakot puskagolyóként kilökte az üvegből. Az égés éppolyan robbanásszerűen zajlott le, mint a gépkocsi hengerében.

Bővebben...