Intelligens Épület Konferencia és Épületautomatika 2009

Amikor néhány lelkes ember 2002-ben elindította az első Intelligens Épület Konferenciát, köszöntőjükben a következő gondolatot fogalmazták meg: „Nem titkoltan többre vágyunk az épületekkel kapcsolatos technikai részletek és újdonságok bemutatásánál, szeretnénk egyesíteni a felelősen, intelligensen gondolkodó, céltudatos, szakértő és az emberi értékeket, az emberséget elsődlegesnek tartó embereket abból a célból, hogy szakmai környezetünket jobbá tegyük.”

1. ábraE gondolat szellemét vitte tovább a 2009. május 26-án hetedik alkalommal megtartott, a Budapesti Műszaki Főiskolával másodízben közösen szervezett Intelligens Épület Konferencia és Épületautomatika 2009 rendezvény.

A BMF Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kar Automatika Intézete, valamint a Magyar Mediprint Kft. Elektroinstallateur és Intelligens Épület szaklapjai által szervezett konferencia számos értékes és érdekes előadással, valamint kiállítással várta az érdeklődő szakembereket.



Örömünkre szolgált, hogy mint eddig is, szakmai támogatóink, a MEE, az EMOSZ, az ÉTE és a MÉKSZ segítségét élvezhettük.

Gazdasági életünk jelenlegi helyzete is feltétlenül szükségessé teszi, hogy feltárjunk minden olyan szakterületet, amelyek a jövőben elősegítik a fejlődést, és a műszaki színvonal emelése mellett munkalehetőségeket is teremtenek.

2. ábraA jelenlegi krízishelyzeten át kell jutnunk, s ennek egyik legfontosabb területe az „intelligens” módon megtervezett épület, lakás vagy egyéb létesítmények energiahatékony, gazdaságos, biztonságos és komfortnövelő épületautomatikájának, rendszerének kialakítása.

A széles körű előadások – hazai és külföldi előadókkal – kitekintést adtak az épülettechnika, az épületautomatika legújabb eredményeire, a rendszerek gyakorlati alkalmazására, különös tekintettel az energiahatékonyság, a megújuló energiák és a környezetvédelem témaköreire.

A kreditpontos rendezvény védnökei: dr. Horváth Elek BMF rektorhelyettes, Kovács András MEE főtitkár és dr. Turmezei Péter BMF dékán voltak.

Az ülésszak két szekcióra – délelőttire és délutánira – tagozódott, amely kávé- és ebédszünetekkel együtt még a kiállítások megtekintésére és konzultációra is lehetőséget adott.

3. ábraA megnyitó előadást „Lehetőségek a KNX üzletág szempontjából a gazdasági krízis időszakában” címmel Peter Respondek (Dehn+Söhne ig., Bussysteme) tartotta. Az előadó a „Minden válság egyben új esélyt is jelent” mondásból kiindulva elemezte a válság hatásait (piaci verseny, árengedmények, innovációs beruházások elmaradása, a fogyasztók döntéseinek érzelmi háttere), és arra a következtetésre jutott, hogy a termékkel kapcsolatos márkatevékenység növelése jelentheti az esélyt. A KNX üzletág szempontjából megjelölte, hogy milyen fejlődési irányok láthatók az installációs technika területén a jövőben.

Dr. Kádár Péter (BMF KVK VEI tanár) a „Megújuló energiaforrások termelése” c. előadásában azt vizsgálta, hogy elsősorban az egyedi épületek (pl. családi házak) energiaellátásában a megújuló energiaforrások felhasználásának milyen szerepei, lehetőségei vannak. Az alternatív megoldásokat a komplexitás, a beruházási költség, az üzemeltetési költség, a fenntarthatóság és kezelhetőség szempontjából hasonlította össze, osztályozta.

Érdekes előadást tartott dr. Kontra Jenő (BME tanszékvezető egyetemi tanár) a „Hazai geotermális energia hasznosításának helyzetéről”. A folyamatosan rendelkezésre álló, gyakorlatilag kimeríthetetlen geotermikus energia szempontjából Magyarország jó esélyekkel rendelkezik. Ez a megújuló energia már használt a mezőgazdaságban, az ivóvízellátásban, a fürdők, uszodák üzemeltetésében, lemaradás észlelhető viszont a távfűtés területén. A technológia lényege, hogy a termálvizet búvárszivattyúk segítségével hőigénytől függően szabályozottan kiemelik, hőtartalmát többlépcsős hőcserélővel, hőszivattyúval kiveszik, a lehűlt vizet pedig a mélységi vízbázis megőrzése érdekében visszasajtolják az eredeti vízrendszerbe.

4. ábraDr. Kovács Károly (Edinfo Kft.) a „KNX alapú Smart Metering-megoldások”-ról beszélt. Az „okos” mérőeszközök a pillanatnyi fogyasztás és fogyasztás időbeli lefutásának kijelzésével (amelyből beazonosíthatók az egyes berendezések) fogyasztói oldalról segítenek a megtermelt villamos energia hatékonyabb felhasználásában, szolgáltatói oldalról pedig szükségtelenné teszik a mérőórák helyi leolvasását, továbbá többletadatokat szolgáltatnak.

Herbert Ferenc (fejlesztőmérnök, BMF KVK EKH) „Fotovillamos rendszerek” c. előadá sában az épületintegrált napelemes rendszerekkel foglalkozott. Ebben érintette a napelemek fejlődését, típusait, karakterisztikáját, évi termelését, árának alakulását, villamos energetikai rendszerbe illesztését, felhasználási előnyeit. Számos, képpel illusztrált külföldi és hazai példát mutatott be a napelemek alkalmazására.

Napjainkban az újabb gazdasági válság, a gáz-energiahordozó ellátási bizonytalanságai, illetve a forint árfolyamának jelentős változásai következtében a szakemberek egyre többet foglalkoznak a megújuló energiaforrások használatával, az épületek hőveszteségének csökkentésével, lehetőleg veszteségmentes szellőztetésével. Ez utóbbi volt a témája dr. Chappon Miklós és Keszthelyi István (Kamleithner Budapest Kft. – Helios) a „Passzívházak szellőztetése” c. előadásának.

5. ábraAz előző témakörhöz csatlakozva dr. Szekeres József (Rosenberg Kft.) „Épületek energiatakarékos szellőztetése” címmel tartott előadást. Az EU 2002/91 EK irányelvét figyelembe véve a vállalat fejlesztőmérnökei kifejlesztették a lakások energiatakarékos szellőztetőberendezését, amely kiküszöböli a hagyományos ablaknyitásos szellőztetés hátrányait.

A délutáni előadások dr. Nagy László (BMF) levezető elnökletével folytak.

Mucsi Gyula (Ultima Kft., Kaiser) „Az épülettechnika korszerű villamos szereléstechnikai eszközeit” mutatta be, ezen belül – illeszkedve a konferencia témaköréhez – a KAISER passzív (kis energiafelhasználású) házak számára készülő szerelvényeit és technológiáit (EnoX, ThermoX, ECON). A kulcsszó a szerelvények kialakításánál és beépítésénél az épület légtömörségének megőrzése, a hőhidak kialakulásának megakadályozása, illetve csökkentése és a biztonság.

Dr. Magyar Zoltán (PTE PMMK) „Az energiatanúsítvány lényege és problémái” c. előadásában elsősorban a 2002/91 EK épületenergetikai direktívával és az ezzel kapcsolatos hazai előírásokkal (7/2006, 176/2008 és 264/2008) foglalkozott. Ezek legfontosabb kérdései: közös épületenergetikai számítási rendszer kidolgozása és alkalmazása EU-ban, egységes épületenergetikai tanúsítási rendszer bevezetése, hőtermelő és légkondicionáló rendszerek felülvizsgálata.

A hotelszobák világításvezérlésének ki kell elégítenie a vendégek, az üzemeltetők igényeit, tervezői oldalról nézve pedig meg kell felelnie a hatályos rendelkezéseknek. A ZUMTOBEL cég Z-BOX koncepciója újszerű módon közelíti meg ezt a feladatot. Erről szólt Fodor István (Zumtobel Kft.) „Sok funkció egy rendszerben – hotelszobák világításvezérlése” c. előadása.

Dr. Szandtner Károly „Hosszú élettartamú akkumulátorok fejlesztése” címmel a NiCd, a NiMH, a Li-ion, Li-Polimer és a Cink-levegő akkumulátorok fejlesztési célkitűzéseit (nagyobb energiasűrűség, hosszabb élettartam, karbantartási igények, üzemi hőmérséklet figyelése, felügyeleti rendszerbe illesztés, újrahasznosítás) ismertette. A felsorolt akkumulátorok előnyös és hátrányos tulajdonságait összehasonlította egymással.

Vasvári-Nagy Sándor (Dehn+Söhne) „Biztonságos túlfeszültség-védelmi megoldások a megújuló energiatermelésben” c. előadása részletesen foglalkozott a vállalat által szélerőművek, fotovillamos modulok, frekvenciaváltók számára kifejlesztett villámcsapás elleni védelmekről, a villámvédelmi felfogó rendszer tervezéséről.

A korszerű világítási rendszerek tervezési, kivitelezési és az üzembe helyezési munkáinak során a KNX épületfelügyeleti rendszer előnyeit, valamint a különböző intelligens világítás technikai rendszerek KNX-rendszerbe integrálását mutatta be Darvas István (ABB) az „Energiatakarékos világítási megoldások KNX-rendszerrel” c. előadásában.

Farkas András (BMF) „Szolárerőművek” címmel tartott előadása a Nappal – mint kimeríthetetlen energiaforrással –, a napenergia hasznosításának történeti fejlődésével, valamint a különböző naperőműtípusokkal foglalkozott. Részletesen ismertette a naptornyok fejlődésének generációit.

Meg kell említeni, hogy a meghívott szakembereken, tanárokon kívül a BMF KVK automatizálási szak, épületfelügyeleti rendszerek szakterület hallgatói is részt vettek az előadásokon, valamint segítettek a konferencia és a kiállítás rendezésében.

Reméljük, a rendezvény nemcsak átfogó szakmai újdonságokkal, hanem a gyakorlatban is alkalmazható, hasznos információkkal is ellátta Partnereinket.

A hagyományokhoz híven jövő tavasszal már a nyolcadik konferencia várja az érdeklődő szakembereket.