Az építőipari kivitelezési tevékenységre vonatkozó szabályok változásai II.

• 
• 

Részletek

2008. április 03. csütörtök, 00:00

 

Az építőipari kivitelezési tevékenységről, az építési naplóról és a kivitelezési dokumentáció tartalmáról szóló 290/2007. (X. 31.) Korm. rendelet tartalmazza az építőipari kivitelezésre vonatkozó, 2008. január 1. napjától hatályos rendelkezéseket.

 

A kormányrendelet előírásait alkalmazni kell a hatálybalépését követően kiadott építésügyi hatósági engedély (bejelentés) alapján megvalósuló építőipari kivitelezési tevékenységre, továbbá a hatálybalépése előtt kiadott építésügyi hatósági engedély (bejelentés) alapján megvalósuló építőipari kivitelezési tevékenység esetén a 2008. június 30. után kezdődő építőipari kivitelezési tevékenységekre. A rendelet hatálya kiterjed az építőipari kivitelezési tevékenység megvalósításában részt vevő építtető, beruházáslebonyolító, tervező, tervellenőr, kivitelező, felelős műszaki vezető, tervezői művezető és építési műszaki ellenőr feladataira. Az új jogszabály ismertetése szükség szerint – dőlt betűkkel – tartalmazza az építési törvény (Étv.) előírásait is. 

A résztvevők, nevezetesen az építtető, a beruházás-lebonyolító, a tervező (a kivitelezési dokumentáció tervezője, ideértve a szakági tervezőt is), a tervellenőr, a vállalkozó kivitelező, az alvállalkozó kivitelező, a felelős műszaki vezető, a tervezői művezető, az építési műszaki ellenőr, valamint a külön jogszabály szerinti biztonsági és egészségvédelmi koordinátor kötelesek együttműködni a kivitelezési folyamatok megvalósítása érdekében. 

 

Az építtető az építőipari kivitelezési tevékenység megkezdéséhez és folytatásához szükséges engedélyek jogosultja. Az építési beruházás előkészítése, lebonyolítása, szervezése során az építtető feladata:

 

• az építőipari kivitelezési tevékenység megvalósításához szükséges hatósági engedélyek megszerzése, szerződések megkötése,
• a tervező kiválasztása, jogszabályban meghatározott esetekben a tervező kiválasztására tervpályázati eljárás lebonyolítása, a tervezői művezetés biztosítása,
• a kormányrendeletben meghatározott tartalmú kivitelezési dokumentáció meglétéről való gondoskodás, az abban foglaltak betartatása [1. melléklet],
• az építési szakmunkás kiválasztása, ha az építmény – építésügyi hatósági engedélyhez nem kötött – olyan jellegű felújítási, helyreállítási, átalakítási vagy korszerűsítési tevékenységét a munka jellegének megfelelő szakmunkás-képesítéssel rendelkező személy felelős műszaki vezető irányítása nélkül is végezheti. [Étv. 39. § (3) bekezdés]
• az építési napló ellenőrzése,
• a műszaki átadás-átvételi és a birtokbaadási eljárásban való részvétel,
• az igazoltan elvégzett teljesítések pénzügyi elszámolásának ellenőrzése.

 

Az építési törvény (Étv.) szerint szakmunkás- képesítéssel a tevékenység akkor végezhető, ha

 

• az építmény tartószerkezeti rendszere nem változik meg, vagy
• az építmény tartószerkezetének teherbíró képességét befolyásoló olyan mértékű teherváltozás – írásos szakértői véleménnyel igazoltan – nem következik be, mely a tartószerkezet megerősítését, elbontását, megváltoztatását tenné szükségessé, továbbá
• ha égéstermék elvezetésére szolgáló bármilyen szerkezetű égéstermék-elvezető berendezés építésére nem kerül sor, illetve
• az építmény homlokzatának megváltoztatása (kivéve a védett építményeket) nem jár együtt annak teherhordó szerkezeti változtatásával.

 

Az építési törvény szerint az építtető felel:

 

• a) az építésügyi hatósági engedély megszerzéséért, illetve
• b) a jogerős és végrehajtható építésügyi hatósági engedélyben és a hozzátartozó, jóváhagyott, engedélyezési záradékkal ellátott tervdokumentációban foglaltak betartásáért,
• c) az építőipari kivitelezési tevékenység végzésének figyelemmel kíséréséért,
• d) azért, hogy az építmény rendeltetésszerű és biztonságos használatához szükséges járulékos építmények, tereprendezési, fásítási, parkosítási munkálatok az építménnyel együtt valósuljanak meg,
• e) az építési műszaki ellenőr, valamint a kivitelező kiválasztásáért,
• f) az építőipari kivitelezési tevékenység megkezdésének az építésfelügyeleti szervhez történő jogszabályban előírt bejelentéséért és az ehhez szükséges mellékletek meglétéért,
• g) azért, hogy az építési napló – jogszabályban meghatározott esetekben – a használatbavételi engedélyezési eljárás lefolytatása során az építésügyi hatóság rendelkezésére álljon,
• h) e törvényben meghatározott esetekben személyes adatok közléséért, illetve külön jogszabályban meghatározott esetekben a megjelölt adatok bejelentéséért.

 

Az építtető és a kivitelező együttesen felel azért, hogy az építésügyi hatóság által meghatározott időtartamon belül az építmény környezetéből az építőipari kivitelezési tevékenység során keletkezett építési hulladékot – a külön jogszabályban meghatározott módon – elszállíttassa, a környezet és a terep felszínét az eredeti, illetve az engedélyezett állapotában átadja, a környezetben okozott károkat megszüntesse. [Étv. 43. § (1) – (2) bek.] 

 

A jogszabályban meghatározott szakmagyakorlási jogosultsággal rendelkező beruházáslebonyolító feladata az építtető általános megbízottjaként:

 

• a) szerződések megkötése az építtető nevében,
• b) a beruházás megindításához szükséges személyi feltételek meghatározása, döntések előkészítése,
• c) szükség szerint előtanulmányok (különösen vázlatterv, tanulmányterv, megvalósíthatósági tanulmány) készíttetése, az építőipari kivitelezési tevékenység megvalósításához szükséges hatósági engedélyek megszerzése,
• d) a beruházás gazdasági számításainak előkészítése (ráfordítások, árindex, megtérülési mutatók, hozam stb.),
• e) a megbízás tárgyára vonatkozó költségbecslés készítése, elő- és utókalkulációs elemzések készítése,
• f) a kivitelezésre vonatkozó ajánlati, részvételi, illetőleg ajánlattételi felhívás elkészítése, a dokumentáció elkészíttetése, követelmények megfogalmazása, ajánlatadók kérdéseinek megválaszolása,
• g) az építési beruházásra irányuló közbeszerzési eljárás lebonyolítása érdekében az építtető által meghatározott külön jogszabály szerinti egyéb feladatok ellátása,
• h) a kivitelezési dokumentációnak az egyes építményfajtáknak megfelelő módon és mértékben történő elkészíttetése,
• i) a tervező, a vállalkozó kivitelező, az építési műszaki ellenőr kiválasztása, tevékenységük koordinációja,
• j) az építtető által vállalt szolgáltatások biztosítása,
• k) árviták rendezése,
• l) az építési munkaterület kiválasztása, biztosítása, átadása a kivitelező részére.

 

A tervezővel a kivitelezési dokumentáció elkészítésére az építtető vagy megbízása alapján a vállalkozó kivitelező, illetve a beruházás-lebonyolító tervezési szerződést köt, melyet a külön jogszabály szerint építésügyi hatósági engedélyhez kötött építmények, építési tevékenységek esetén írásba kell foglalni. 

 

A tervezési szerződés tartalmazza:

 

• a szerződés tárgyában megjelölve a vállalt tervezési tevékenység (szakági tervezési tevékenység) pontos megnevezését, a dokumentációra vonatkozó követelmény (mennyiségi és minőségi mutatók) meghatározásával,
• a teljesítési határidőket (figyelemmel a szakaszos tervszolgáltatásra is),
• a vállalkozási díj összege mellett az elszámolás formáját, módját, a fizetés módját, határidejét.

 

A szerződésben nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyvnek (Ptk.) a tervezési szerződésre vonatkozó rendelkezései irányadóak. A tervező a jogerős és végrehajtható építésügyi hatósági engedély és a hozzá tartozó, jóváhagyott, engedélyezési záradékkal ellátott dokumentáció alapján szakszerű műszaki tartalmú kivitelezési dokumentációt készít. 

 

A tervező a kivitelezési dokumentáció részeként tervezői nyilatkozatot tesz, amely tartalmazza:

 

• a) a tervezett építési tevékenység helyét, címét, helyrajzi számát, az ingatlan jogszabályi védettségére való utalást, megnevezését, rövid leírását (tartalmát), jellemzőit,
• b) a környezet meghatározó jellemzőit, védettségi minősítését,
• c) az építészeti-műszaki tervező és a szakági tervezők nevét, címét, aláírását, tervezői jogosultságuk igazolását, az általuk tervezett dokumentáció(rész) megnevezését,
• d) annak kinyilvánítását, hogy

 

• az általa tervezett műszaki megoldás megfelel a vonatkozó jogszabályoknak, így különösen az Étv. 31. §-ának (1)-(2) és (4) bekezdésében meghatározott követelményeknek, az országos településrendezési és építési követelményeknek és az eseti hatósági előírásoknak,
• a vonatkozó nemzeti szabványtól eltérő műszaki megoldás alkalmazása esetén a szerkezet, eljárás vagy számítási módszer a szabványossal legalább egyenértékű,
• az építési engedélyezési terv és a kivitelezési terv összhangban van,
• a dokumentáció a külön jogszabály szerinti biztonsági és egészségvédelmi koordinátor közreműködésével készült, és
• műemléki védettség esetén az örökségvédelmi hatósági engedély rendelkezésre áll,

 

• e) a betervezett építési termékek megfelelőség igazolására vonatkozó nyilatkozatot, továbbá
• f) annak ismertetését, ha az engedélyezési dokumentációtól – a jogszabályok keretein belül – a kivitelezési dokumentáció eltér.

 

A tervező szakmagyakorlási jogosultságát a tervezői nyilatkozaton a névjegyzéki bejegyzési (nyilvántartási) száma feltüntetésével igazolja. A tervező az Étv. 33. §-ának (1) bekezdésében foglaltakon túlmenően felelős az általa készített kivitelezési dokumentáció technológiai megvalósíthatóságáért. 

 

A kivitelezési dokumentációt a nyilatkozatával a tervező a szerződésben megállapított ellenérték kézhezvételét követően – a tervezési szerződés teljesítéseként – aláírásával ellátva felhasználás céljából a szerződő fél birtokába adja. A tervező biztosítja a tervellenőr számára a tervek szakaszos rendelkezésre bocsátását. 

 

A tervellenőr feladatának törvényi szabályozását az építési törvény az alábbiak szerint tartalmazza: 

 

Az építés minősége, a szakszerű kivitelezés biztosítása, valamint az építési törvényben [Étv. 31. § (2) bek.] és az egyéb jogszabályokban meghatározott követelmények érvényre juttatása céljából a tervellenőr feladata és felelőssége – jogszabályban előírt esetekben és módon – a műszaki megvalósítási, kiviteli tervdokumentáció (tervdokumentáció- rész) tartalmának szakszerű ellenőrzése. A tervellenőr a tervező által készített építészeti-műszaki tervek (ideértve a kivitelezési tervek) műszaki tartalmának szakszerűségét valamint a jogszabályok, szabályzatok, építési előírások, szabványok és egyéb szakmai szabályok betartását ellenőrzi. 

 

A tervellenőr ellenőrzi a kivitelezési dokumentációt (dokumentációrészt) tömegtartózkodásra szolgáló építmény, tömegtartózkodásra szolgáló helyiséget tartalmazó építmény, továbbá a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 1999. évi LXXIV. törvényben meghatározott és megbecsülhetően legalább 300 főt meghaladó személy életét, egészségét veszélyeztető, súlyos káreseményt, katasztrófát váratlan tönkremeneteléből fakadóan előidéző építmény, vagy a honvédelmi és katonai célú építmények esetében. 

 

A tervellenőrzést az építtető megbízásából szakmagyakorlási jogosultsággal rendelkező tervellenőr végzi. 

 

A tervellenőr az ellenőrzés során tervellenőri nyilatkozatot készít, amely tartalmazza:

 

• a) az építési tevékenység helyét, címét, helyrajzi számát, megnevezését, rövid leírását (tartalmát), jellemzőit,
• b) az építtető nevét, megnevezését,
• c) az ellenőrzött tervezők nevét, címét, jogosultságuk (névjegyzéki bejegyzésük) számát,
• d) az ellenőrzött dokumentáció (rész) megnevezését,
• e) a tervellenőr(ök) nevét, címét, aláírását és jogosultságának igazolását, cégjegyzékszámát, adószámát,
• f) annak kinyilvánítását, hogy

 

• az általa ellenőrzött műszaki megoldás megfelel a vonatkozó jogszabályoknak, így különösen az Étv. 31. §-ában meghatározott követelményeknek, vonatkozó szabványoknak, az országos építési követelményeknek és az eseti hatósági előírásoknak,
• a vonatkozó nemzeti szabványtól eltérő műszaki megoldás alkalmazása esetén a szerkezet, eljárás vagy számítási módszer a szabványossal legalább egyenértékű,

 

• g) annak ismertetését, ha az engedélyezési dokumentációtól – a jogszabályok keretein belül – a kivitelezési dokumentáció eltér.

 

A tervellenőr tervezői, kivitelezői, anyagbeszállítói és felelős műszaki vezetői tevékenységet nem végezhet az általa ellenőrzött építési-szerelési munkában. A tervellenőr továbbá nem láthat el tervellenőri feladatokat olyan építési-szerelési munka esetében, ahol a kivitelezési, anyagbeszállítói tevékenységet olyan gazdálkodó szervezet [Ptk. 685. § c) pontja] végzi, amelynek a tervellenőr tagja, illetve amellyel munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll. A Kbt. hatálya alá tartozó építési beruházások esetében a tervellenőr az előzőekben felsorolt tevékenységeket folytatóknak hozzátartozója nem lehet, velük munkavégzésre irányuló jogviszonyban nem állhat. 

 

Ha a tervellenőr azt állapítja meg, hogy a kivitelezési dokumentáció (dokumentációrész) nem felel meg a jogszabályi előírásoknak, az építőipari kivitelezési tevékenység végzése nem kezdhető meg. 

 

A tervezői művezető jogállását, feladatát az építési törvény az alábbiak szerint szabályozza; a tervező – ha erre az építtetőtől megbízást kapott – tervezői művezetést végezhet. Ennek keretében közreműködik az építészeti-műszaki terveknek megfelelő maradéktalan megvalósítás érdekében, valamint elősegíti a kivitelezés során a tervekkel kapcsolatban felmerült szakkérdések megoldását. [Étv. 33. § (4) bek.] A kormányrendelet szerint a tervezői művezetésre (ideértve a szakági tervezői művezetést is) a beruházáslebonyolító is megbízást adhat.

 

(Folytatjuk)