2008. január 1-jétől fordított adózás az építőipari termékértékesítés és az ingatlanhoz kapcsolódó szolgáltatások esetében

Részletek

2008. február 07. csütörtök, 00:00

 

A fordított adózás szabályait az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (áfa-tv.) 142. szakasza tartalmazza. Eszerint az adót (áfát) a termék beszerzője, a szolgáltatás igénybe vevője fizeti;

(1) bekezdés

• a) a 10. § d) pontja szerinti termékértékesítés esetében,
• b) ingatlanhoz kapcsolódó építés-szerelési, fenntartási, takarítási, tisztítási, karbantartási, javítási, átalakítási és bontási szolgáltatások nyújtása esetében,
• c) az a) és b) pontban említett termékértékesítéshez, szolgáltatásnyújtáshoz munkaerő kölcsönzése, kirendelése, illetőleg személyzet rendelkezésre bocsátása esetében.

A közismerten használatos építés-szerelési tevékenység fogalmának tekintetében az áfa-tv. 10. § d) pontja szerint termék értékesítésének minősül az építési szerződés alapján ingatlan (ingatlanrész) átadása a megrendelőnek, még akkor is, ha a teljesítéshez szükséges anyagokat és egyéb termékeket a megrendelő bocsátotta rendelkezésre. Ingatlanhoz kapcsolódik valamennyi építőmesteri, szakipari és szerelőipari munka, továbbá a 142. § (1) bekezdés b) pontjában megnevezett, a fentiekben felsorolt szolgáltatások. Fordítottan kell adózni a teljesítéshez kölcsönzött munkaerő után kiállított számla esetében is. Törvényi feltétel, hogy a fordított adózás alkalmazásához a szolgáltatásnak az ingatlanhoz kell kapcsolódnia, tehát a javítási, karbantartási, fenntartási, takarítási stb. munkákat, illetőleg szolgáltatásokat az adott ingatlan létesítéséhez (átadásához), állagmegóvásához, rendeltetésszerű használatához kapcsolódóan kellett teljesíteni. Az építményeken (épületeken) kívül ingatlannak minősül az olyan földrészlet, mint az építési telek, a csatornák, utak, terek stb. Az ingatlan- nyilvántartásba történt bejegyzés irányadó. A fordított adózás alkalmazásának személyi feltétele, hogy az ügylet teljesítésében érintett felek

• a) mindegyike belföldön nyilvántartásba vett adóalany legyen, valamint
• b) egyikének se legyen olyan, e törvényben szabályozott jogállása, amelynek alapján tőle adó fizetése ne lenne követelhető.

Az adóalanyiság tekintetében akár termék értékesítője, szolgáltatás nyújtója vagy termék beszerzője, szolgáltatás igénybe vevője minőségében, akár mindkét minőségben egyaránt – belföldön nyilvántartásba vett adóalany az eva hatálya alá tartozó személy, szervezet is.

A belföldön nyilvántartásba vett adóalanynak belföldi adószáma van, illetőleg alanyi adómentesség esetében nem követelhető az adó megfizetése. Ha az ügylet teljesítésében érintett felek közül az egyik fél olyan magánszemély, akinek nincs adószáma, nem adóalany, a fordított adózás nem alkalmazható.

Az érintettség valószínűsítése mellett az ügylet teljesítésében érintett bármelyik fél kérheti

• a) a többi érintett féltől, hogy nyilatkozzon,
• b) az állami adóhatóságtól pedig, hogy tájékoztassa a személyi feltételek teljesüléséről.

Az állami adóhatóság tájékoztatási kötelezettségének köteles haladéktalanul eleget tenni. Az írásos megkeresésre adott adóhatósági választ az ellenkező bizonyításáig valósnak kell tekinteni.

A termék értékesítője, szolgáltatás nyújtója olyan számla kibocsátásáról gondoskodik, amelyben áthárított adó, illetőleg az áfa-törvényben meghatározott százalékérték (pl. 16,67%) nem szerepel.

A számlázással, különösen a tv. hatályba lépése előtt történt teljesítésekkel, adólevonási joggal kapcsolatos átmeneti rendelkezéseket az áfa-tv. 269. §-a tartalmazza.