Hatályba lépett az építésfelügyeleti tevékenységről szóló új jogszabály

• 
• 

Részletek

2008. február 07. csütörtök, 00:00

 

Az építésfelügyeleti tevékenységről szóló 291/2007. (X. 31.) Korm. rendelet 2008. január 1-jén hatályba lépett. Az új jogszabály rendelkezéseit a hatálybalépés után indult elsőfokú és a megismételt építésfelügyeleti hatósági eljárásban, valamint az építési műszaki ellenőrök, illetőleg a felelős műszaki vezetők napi munkája során kell alkalmazni.

Egyidejűleg hatályon kívül helyezték az építésfelügyeleti ellenőrzési eljárásról szóló 48/1997. (XII. 29.) KTM-rendeletet, amely az építési műszaki ellenőri szakképzés tananyagában szerepelt.

Az építésfelügyeleti hatóság törvényi színtű szabályozását az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (Étv.) 46. és 46/A. szakasza tartalmazza.

Az új kormányrendelet hatálya kiterjed az építőipari kivitelezési tevékenység

• megkezdésére irányuló bejelentéssel kapcsolatos eljárásra,
• végzése során felhasznált építési célú termékek, építési módszerek, eljárások használatának, valamint az építményekkel kapcsolatos országos szakmai követelményekben, szabványokban, jogszabályokban és más építésügyi előírásokban megfogalmazott követelmények teljesülésének ellenőrzésére,
• résztvevőinek ellenőrzésére, és
• végzésével kapcsolatban megindult hatósági eljárások lefolytatására.

Az új rendeletet a sajátos építményfajtákra vonatkozó – kivéve az antennákat, antennatartó szerkezeteket és csatlakozó műtárgyakat –, továbbá a felvonóval, a mozgólépcsővel és a mozgójárdával kapcsolatos építésfelügyeleti ellenőrzésekre és hatósági eljárásokra is alkalmazni kell.

Az építésfelügyeleti ellenőrzésre és az építésfelügyeleti hatósági eljárás lefolytatására az az elsőfokú építésfelügyeleti hatóság az illetékes, amelynek az illetékességi területén az építőipari kivitelezési tevékenység folyik. A hatóság építésfelügyeleti ellenőrzést hivatalból vagy más közigazgatási szerv megkeresésére, kezdeményezésére folytat. Megkeresésre más hatóság ellenőrzésében is részt vesz.

Az építésügyért felelős miniszter – a rendelet hatálya alá tartozó sajátos építményfajták esetében az illetékes miniszter – évente ellenőrzési irányelvet ad ki, amelyben meghatározza a tárgyi évben tartandó építésfelügyeleti célvizsgálatok szempontrendszerét, továbbá azokat a településeket, településrészeket, ahol összevont építésfelügyeleti ellenőrzést kell tartani, és az előző évi nyilvántartási adatok alapján javaslatot tesz utóvizsgálati ellenőrzésre.

Az építésfelügyeleti hatóság ellenőrzéseit – az építésügyi hatóság és az illetékes területi építész, illetve mérnöki kamara javaslatát is figyelembe véve – az ellenőrzési irányelv figyelembevételével készített éves munkaterv szerint végzi.

Az ellenőrzést végző építésfelügyelő ellenőrzési jogosultságát tanúsító szolgálati igazolvány tartalmazza az építésfelügyelő nevét, az őt foglalkoztató hivatal megnevezését, valamint az igazolvány sorszámát. Az építőipari kivitelezési tevékenység helyszíni ellenőrzését két építésfelügyelő egyidejűleg végzi.

Az építésfelügyeleti hatóság szükség esetén az építésügyi hatósággal (ideértve a sajátos építményfajták szerinti hatóságokat is), más illetékességi területen működő építésfelügyeleti hatósággal és más – ellenőrzésre jogosult – hatósággal vagy szervezettel közös ellenőrzés végzését kezdeményezi. A speciális vizsgálatok elvégzése érdekében építésügyi műszaki szakértő vagy minőség-ellenőrző szerv közreműködését is igénybe veheti.

Az építésfelügyeleti hatóság az alábbiakat ellenőrzi: [Étv. 46. § (5) bekezdés és a korm. rendelet alapján]

• az építményekre, építési termékek (anyagok, szerkezetek, berendezések) módszerek és eljárások műszaki követelményeire és alkalmazására vonatkozó jogszabályokat, szabványokat, előírásokat és engedélyekben foglalt követelményeket az építési munka végzése során megtartották-e,
• a felhasznált építési termékek rendelkeznek- e érvényes megfelelőség-igazolással, a megfelelőség igazolást az arra jogosult szervezet állította-e ki, és teljesíti-e a külön jogszabály előírásait,
• a kiviteli tervek tervezője, az építési műszaki ellenőr, a felelős műszaki vezető, illetve a kivitelező és a szakmunkát végző rendelkezik-e a kivitelezési tevékenység jellegének megfelelő képesítéssel jogosultsággal, illetve a 39. § (1) bekezdésének b) pontjában foglaltakat teljesítették-e,
• az építőipari kivitelezési tevékenység kiviteli terv alapján, illetve a szakmai és biztonsági előírások megtartásával történik- e, továbbá az építmény szerkezetei az engedélyezési és kivitelezési tervnek megfelelőek- e,
• az építés helyszínén az építési napló a jogszabályban meghatározottak szerint rendelkezésre áll-e, azt a jogszabályoknak megfelelő módon és tartalommal vezetik-e,
• az építtető – a jogszabályban meghatározott esetekben és módon – bejelentette- e az építőipari kivitelezési tevékenység megkezdését, illetve az építőipari kivitelezési tevékenység végzését az erre hatáskörrel rendelkező hatóság nem tiltotta-e meg,
• az építési szerződés, a kivitelezési dokumentáció tervezőjével kötött tervezési szerződés meglétét,
• a tervellenőrre vonatkozó jogosultsági előírások megtartását,
• a kivitelezésre vonatkozó jogszabályokban, szakmai előírásokban foglalt rendelkezések, ennek keretében különösen az építmény szerkezetére, a kivitelezés módszerére és technológiájára vonatkozó követelmények betartását.

Az építésfelügyeleti hatóság az ellenőrzés megállapításairól, továbbá az ellenőrzött észrevételeiről a helyszínen jegyzőkönyvet készít, amelynek egy példányát az építési naplóhoz csatolja, a másik példány a hatósági ügyirat része. A jegyzőkönyv tartalmazza:

• az eljáró építésfelügyelő hivatali elérhetőségét,
• az építtető nevét, lakcímét, székhelyét,
• az ellenőrzésben közreműködők megnevezését,
• az engedélyes tervek tervezőjének nevét, lakcímét, tervezői engedély számát,
• a kiviteli tervek tervezőjének nevét, lakcímét, tervezői engedély számát,
• a kivitelező nevét, lakcímét, cégjegyzékszámát, vállalkozási engedély számát,
• a felelős műszaki vezető nevét, lakcímét, névjegyzéki számát,
• az építési műszaki ellenőr nevét, lakcímét, névjegyzéki számát,
• az építmény rendeltetését, jellegét,
• az építési engedély számát, és
• a kivitelezés bejelentési kötelezettségének teljesítését.

Építőipari kivitelezési tevékenység megkezdésére irányuló jogszerű bejelentés esetén az építésfelügyeleti hatóság a megszerzett jogot rávezeti a kérelemre, és arról az ügyfél kérelmére részére másolatot ad.

Az építésfelügyeleti hatóság az építőipari kivitelezési tevékenység megkezdését határozattal megtiltja, ha

• a bejelentés nem elégíti ki az építőipari kivitelezési tevékenységről, az építési naplóról és a kivitelezési dokumentáció tartalmáról szóló jogszabályban előírtakat, vagy
• a kivitelezés megkezdésére, végzésére vonatkozó előírások nem teljesülnek.

Az építésfelügyeleti hatóság az építési törvényben meghatározott esetben az építőipari kivitelezési tevékenység folytatását a helyszínen meghozott végzéssel megtiltja, ha

• a kivitelezés során a törvényi előírásokat [Étv. 46. § (5) bek.] megsértették, vagy
• a kivitelezés az állékonyságot, az életet és egészséget, a közbiztonságot közvetlenül veszélyezteti, az építőipari kivitelezési tevékenység folytatását megtiltja és a szabálytalan állapot megszüntetését határozattal elrendeli. A határozat azonnal végrehajtható, és az abban foglalt kötelezésnek azonnal érvényt kell szerezni. Az építésfelügyeleti hatóság mindkét esetben az építésügyi hatóságot, védett régészeti lelőhelyen és műemléki területen az örökségvédelmi hatóságot a további intézkedések megtétele érdekében haladéktalanul értesíti.

Ha az építésfelügyeleti hatóság megtiltotta az építőipari kivitelezési tevékenység folytatását, az ellenőrzés napjától számított 15 munkanapon belül a helyszínen felvett jegyzőkönyv megállapításai alapján, azonnal végrehajtható határozattal elrendeli a szabálytalan állapot megszüntetését, melynek végrehajtását ellenőrizheti.

Az építésfelügyeleti ellenőrzés lefolytatása során feltárt, az építésfelügyeleti hatóság hatáskörébe nem tartozó szabálytalanságokat is jegyzőkönyvben kell rögzíteni. Ilyen esetben az építésfelügyeleti hatóság a jegyzőkönyv másolatát, valamint az egyéb bizonyítékokat a szükséges intézkedések megtétele céljából megküldi a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóságnak.

Az építésfelügyeleti hatóság – bírság kiszabásának kivételével – hatósági eljárást az építmény használatbavételi engedélyének jogerőssé válásáig indíthat. Az építésfelügyeleti hatóság az építési törvényben meghatározott cselekményről vagy mulasztásról való tudomásszerzéstől számított egy éven belül intézkedhet. Az egyéves időtartam az építésfelügyeleti hatóság számára újra kezdődik az eljárás felfüggesztésének megszűnésekor. Új eljárás lefolytatásának elrendelése esetén az egyéves időtartam kezdetét az új eljárás lefolytatását elrendelő jogerős határozat keltétől kell számítani, és az eredeti eljárás megindításakor érvényben volt építésügyi szabályok szerint kell eljárni, kivéve ha az új eljárás lefolytatásakor hatályos szabályok az építtető számára kedvezőbbek. Építésfelügyeleti bírság a tudomásszerzésétől számított egy éven, de legkésőbb a cselekmény elkövetésétől számított öt éven belül szabható ki.

Az építésfelügyeleti ellenőrzésnek az építési törvényben meghatározott célja annak a megállapítása, hogy

• az építményekre, építési termékek (anyagok, szerkezetek, berendezések) módszerek és eljárások műszaki követelményeire és alkalmazására vonatkozó jogszabályokat, szabványokat, előírásokat és engedélyekben foglalt követelményeket az építési munka végzése során megtartották-e,
• a felhasznált építési termékek rendelkeznek- e érvényes megfelelőség-igazolással, a megfelelőség-igazolást az arra jogosult szervezet állította-e ki, és teljesíti-e a külön jogszabály előírásait,
• a kiviteli tervek tervezője, az építési műszaki ellenőr, a felelős műszaki vezető, illetve a kivitelező és a szakmunkát végző rendelkezik-e a kivitelezési tevékenység jellegének megfelelő képesítéssel jogosultsággal, illetve a kivitelezési tevékenységet névjegyzékbe vett olyan felelős műszaki vezető irányítja-e, aki a kivitelezővel tagsági, alkalmazotti vagy megbízotti jogviszonyban áll, és aki a kivitelezési tevékenység szakirányának megfelelő jogosultsággal és egyéb feltételekkel, továbbá a kivitelezési tevékenységet végzők felett közvetlen irányítási joggal rendelkezik,
• az építőipari kivitelezési tevékenység kiviteli terv alapján, illetve a szakmai és biztonsági előírások megtartásával történik- e, továbbá az építmény szerkezetei az engedélyezési és kivitelezési tervnek megfelelőek- e,
• az építés helyszínén az építési napló a jogszabályban meghatározottak szerint rendelkezésre áll-e, azt a jogszabályoknak megfelelő módon és tartalommal vezetik-e,
• az építtető – a jogszabályban meghatározott esetekben és módon – bejelentette- e az építőipari kivitelezési tevékenység megkezdését, illetve az építőipari kivitelezési tevékenység végzését az erre hatáskörrel rendelkező hatóság nem tiltotta-e meg.

Az építésfelügyeleti hatósági eljárásban a tervező, a felelős műszaki vezető, az építési műszaki ellenőr és a kivitelező abban az esetben minősül ügyfélnek, ha az építésfelügyeleti hatósági döntést ezen személyek feladat- és felelősségi körébe tartozó tevékenység alapozta meg.

A névjegyzéki bejegyzéshez kötött tevékenységet végző személy kötelezésekor és bírságolásakor az építésfelügyeleti hatóság a jogerős és végrehajtható döntését tájékoztatásul megküldi a névjegyzéket vezető szervnek.

Az építésfelügyeleti hatóság a külön jogszabályban foglaltak szerint korlátozott körű tervezői jogosultság ellenőrzése esetén – ha az a tervezői nyilatkozatból nem állapítható meg egyértelműen – belföldi jogsegély kérése keretében a névjegyzéket vezető illetékes területi építész-, illetve mérnöki kamarát keresi meg.

Ha a kivitelezési dokumentáció tervezőjének tervezői nyilatkozata vagy a tervellenőrnek a tervellenőri nyilatkozata hiányzik, nem felel meg az előírásoknak vagy tartalma valótlan, illetve ha a tervező által készített kivitelezési dokumentáció szakszerűtlen vagy tartalma valótlan, akkor az építésfelügyeleti hatóság eljárást kezdeményez a tervezői jogosultságról névjegyzéket vezető szervnél.