|
|||||||||
 |
|
||||||||
|
|
Itt vagy: Nyitólap
 Elektroinstallateur Jog Tűzálló kábelrendszerek jogszerű és szakszerű kivitelezéseTűzálló kábelrendszerek jogszerű és szakszerű kivitelezése
A tűzálló kábelrendszerek létesítésének szükségességét egyesek pusztán jó üzleti lehetőségnek tekintik, ezért a szakszerűség időnként elvérzik a marketing oltárán. Nem szabad azonban elfelejteni, hogy olyan intézkedésről van szó, amely épületek tűzbiztonságát alapvetően befolyásolja.
Jogszabályi környezet
A tűzálló kábelrendszerek létesítésének szükségszerűsége a 26/2005. (V.28.) BMrendelettel módosított Országos Tűzvédelmi Szabályzat 39.§ 4. és 5. bekezdésében foglaltakból következik, amely előírja egyes fogyasztók áramköreinek tűzálló kialakítását, méghozzá legalább 60 perces tűzállósági határértékkel:
39.§ (4) A tűzvédelmi szempontból jelentős villamos fogyasztók (füstmentes lépcsőház gépészete, hő- és füstelvezető berendezés stb.) működését tűz esetén legalább 1 órán át kell biztosítani. 39.§ (5) A tűzvédelmi célú gépészeti berendezések energiaellátását biztosító villamos kábelek működőképességét az adott berendezésre előírt kötelező működési időtartamig biztosítani kell.
Szigorú értelemben – ha eltekintünk a józan észtől – tűzálló kábelrendszereket emiatt vagyunk „kénytelenek” beépíteni az épületekbe. Az idézett rendelet mellett több szabvány is követelményként fogalmazza meg a tűzbiztonsági célú áramkörök tűzállóságát, hogy ezek közül csak néhányat említsünk:
MSZ EN 81-72:2004 Felvonók szerkezetének és beépítésének biztonsági előírásai. A személy- és teherfelvonók különleges alkalmazásai. 72. rész. Tűzoltófelvonók
MSZ EN 1838:2000 Alkalmazott világítástechnika. Tartalékvilágítás.
MSZ 9113:2003 Felvonók létesítése. A felvonók épülettűzzel kapcsolatos követelményei
MSZ EN 60849:2000 Hangrendszerek vészhelyzetekhez
A tűzjelző rendszerekkel kapcsolatos MSZ EN 54 szabványsorozat 14-es lapja, amely úgynevezett Műszaki Specifikáció (Technical Specification), és amely emiatt a magyar szabványsorozatnak nem is része, ugyancsak tartalmaz idevágó részleteket:
CEN/TS 54/14: Fire detection and fire alarm systems – Part14: Guidelines for planning, design, installation, comissioning, use and maintenance
Az ezekben megkövetelt tűzállósági határérték néhány helyen az OTSZ-től eltérően 30 perc. A szabványokban megfogalmazott követelmények betartása természetesen nem kötelező, a tapasztalat mégis azt mutatja, hogy a beruházások során törekszenek ezek teljesítésére. Adódik a kérdés: Milyen módon lehet a kábelrendszerek tűzállóságára vonatkozó követelményeket teljesíteni? Bárhogy válasszunk is a lehetséges műszaki megoldások közül, az alkalmazott rendszer tűzállóságát, megfelelőségét hitelt érdemlően bizonyítanunk kell majd.
Az építési, illetve a tűzoltó-technikai termékek megfelelőségét a 3/2003. (I.25.) BM-GKM-KvVM együttes rendelet és a 15/2004. (V.21.) BM-rendelet alapján kell értékelni: Előbbi fogalmazása alapján „forgalomba hozni (továbbforgalmazni) vagy beépíteni csak megfelelőség igazolással rendelkező, építési célra alkalmas építési terméket szabad”, továbbá „építési terméket építménybe betervezni akkor szabad, ha arra jóváhagyott műszaki specifikáció van.” A Megfelelőségi Tanúsítvány tehát elengedhetetlen feltétele nem csak a forgalmazásnak és beépítésnek, de a betervezésnek is! A megfelelőség értékelése tűzálló kábelrendszerekre, illetve annak elemeire uniós és magyar szabvány hiányában többnyire a német DIN 4102-12 figyelembevételével történik. A termék megfelelősége a gyakorlatban, vagyis a beépítés helyén csak akkor szavatolható, ha a beépítéskor a kivitelező eleget tett az alkalmazási feltételeknek, amelyeket értelemszerűen ismernie kell, és amelynek betartásáról a Kivitelezői Nyilatkozatban kell számot adnia.
A tűzoltó a beépítéssel kapcsolatos hiányosságokat természetesen nem feltétlenül észleli, de ennek valószínűségét nem célszerű teljesen kizárni, mert a tűzálló kábelrendszerek szakszerű kivitelezése lényeges feltétele a használatbavételnek. Ezen túlmenően a jogszabályokba ütköző kivitelezés 3 000 000 Ft-ig terjedő bírságot vonhat maga után, illetve baleset bekövetkezése esetén a büntetőjogi felelősség utólag is megállapítható.
A gyakorlat hibáinak forrása
A gyakorlat elemzése szempontjából lényeges, hogy a tűzálló kábelrendszereket leginkább úgynevezett integrált funkciótartással bíró kábelrendszerként, vagyis tűzálló kábel és tűzálló kábeltartó szerkezet együtteseként létesítik. A tűzálló kábelrendszereket a beépítés helyén kipróbálni nem lehet – tűz esetén vagy működik, vagy nem. Mindaddig, amíg a tűzálló kábelek termékként tűzállóak, a tűzálló kábeltartó szerkezetek a helyszínen, a szigorú szabályoknak eleget tevő szerelés folytán válnak azzá, azaz a szereléshez felhasznált termékek önmagukban (mondjuk a kábeltálca, vagy a csavarok) nem tekinthetőek tűzállónak! A DIN 4102-12 szabvány szerinti vizsgálat éppen arra való, hogy rögzítse: milyen szerelési anyagokból milyen szabályokat követve lehet tűzálló kábeltartó szerkezetet, illetve kábelrendszert létrehozni. A szerelésre vonatkozó szabályok tehát függvényei az alkalmazott (tűzálló) kábeleknek és a felhasznált szerelési anyagoknak egyaránt. Ez nem csupán azt jelenti, hogy – mondjuk a tartószerkezet vonatkozásában – X gyártó elemeiből másképp kell tűzálló kábeltartó szerkezetet építeni, mint Y gyártóéból, hanem azt is, hogy X gyártó látszólag hasonló elemeire (például a vastagságukban különböző kábeltálcáira) különböző szabályok vonatkoznak! A kaotikusnak tűnő szabályozás magyarázata, hogy a tartószerkezet tűz hatására bekövetkező deformációja egyebek mellett függ a lemezvastagságtól, az alátámasztási távolságtól és a részletmegoldásoktól (alátámasztás módja, tálcák toldása) egyaránt, a deformálódó tartószerkezet pedig negatívan hat a tűzálló kábelek működőképességére. Nélkülözhetetlen tehát a tűzálló kábeltartó szerkezetre vonatkozó, a vizsgálati dokumentáció részét képező szerelési útmutató ismerete. A gyakorlatban elkövetett hibák jelentős része éppen abból fakad, hogy ezek a szabályok nem, vagy nem kellő mértékben ismertek. Az ezzel kapcsolatos felelősség terheli a kivitelezőket és a tervezőket, de külön ki kell emelni a gyártók felelősségét: A gyártó van birtokában azoknak az ismereteknek, amelyek termékei használatára vonatkoznak, az ő felelőssége, hogy törekedjen ezeket eljuttatni a szakma különböző szereplőihez. A szakszerűség (korrektség?) a tűzvédelemnek erre a területére úgy tűnik, általánosan nem jellemző, a termékbemutató cikkek és hírdetések esetenként a mosóporreklámok receptúrái szerint készülnek. Ez a helyzet sajnos nem menti majd a kivitelezőt, aki adott esetben elsőként issza a levét mások tájékozatlanságának, hanyagságának, netalán tudatos félrevezetésének.
Tűzálló kábelrendszerek kialakításának fontosabb szabályai
A tűzálló kábelrendszerek, ezen belül a tartószerkezetek kialakításának szabályait – az imént leírtakkal összhangban – e cikk keretein belül csak felületesen lehet ismertetni. A témával kapcsolatos legfontosabb fogalom a (DIN 4102-12 szerinti) „szabványos(ított) tűzálló tartószerkezet”, illetve a „kábelspecifikus tűzálló tartószerkezet”.
Szabványos(ított) tűzálló tartószerkezet esetében lényeges elem, hogy rajta minden olyan tűzálló kábel elhelyezhető, amely a működőképesség-megtartásra vonatkozó jelzéssel (E30, E60, vagy E90 rendelkezik). A tartószerkezet kialakításának szigorú keretszabályai vannak:
hogy csak a legfontosabbakat említsük. Ha ezektől az adatoktól eltérünk, attól még lehet tűzálló a tartószerkezet, de csak kábelspecifikus módon.
Kábelspecifikus tűzálló kábeltartó szerkezet esetén nincsenek az előbbiekhez hasonló szabályok: kis túlzással mondhatjuk, hogy akár hurkapálcikából is lehet ilyet gyártani (ha átmegy a DIN 4120-12 vizsgálaton!). Lényeges azonban, hogy a kábelspecifikus tűzálló kábeltartó szerkezeten CSAK azt a kábelt szabad elhelyezni, amelyikkel EGYÜTT vizsgálták. A dokumentációban tehát nevesítve van, hogy a tartószerkezet … gyártó, … márkanevű, … keresztmetszet-tartományú tűzálló kábeleivel együtt … perces tűzállóságot biztosít. A kábel pontos azonosítása fontos, hiszen a kábelek tűzállóságát különböző technológiákkal érik el, melyek rezisztenciája a tartószerkezet deformációjával szemben különböző mértékű.
Tűzálló kábeltartó szerkezetről ránézésre (a vizsgálati dokumentáció, illetve a szerelési útmutató nélkül) tehát legfeljebb csak annyi állapítható meg – például kábeltálcás szerelésnél a biztosító menetesszárak hiányában –, hogy biztosan nem szabványos szerelésről van szó, ezért a szemrevételezés a vonatkozó szabályok ismeretének hiányában nem elégséges az ellenőrzéshez. Mindez hangsúlyozza a magyar nyelvű szerelési útmutatók szükségességét.
Összegzés
A tűzálló kábelrendszerek alkalmazása örvendetes módon terjed, de a témával kapcsolatos ismereteket a szakma nem sajátította még el kellő mértékben. A felvilágosító munka jelentős részét a gyártóknak felelősségük tudatában kell elvégezniük. Érdemes azonban figyelembe venni, hogy egyrészt a vonatkozó jogszabályok nem ismerete nem mentesít az esetleges jogkövetkezmények alól, másrészt „minden szentnek maga felé hajlik a keze”, vagyis a gyártók óhatatlanul hajlamosak a tárgyszerű információ kisebbnagyobb mértékű torzítására.
Nem szabad megfeledkeznünk arról sem, hogy a rosszul megvalósított tűzvédelmi intézkedések a biztonságnak csupán hamis illúzióját nyújtják.
Szakirodalom
|
BelépésHírdetés |
|||||||
|
|||||||||
