|
|||||||||
 |
|
||||||||
|
|
Szerelési vállalkozások kereskedelmi tevékenységéről
Különösen a kistérségekben működő kis- és középvállalkozásokra jellemző, hogy a villanyszerelő főtevékenység mellett alkatrész, termék vagy saját gyártású termék értékesítésével, azaz kereskedelmi tevékenységgel is foglalkoznak. A két különböző tevékenység gyakorlása azzal az előnnyel jár, hogy megteremti a piacon a „több lábon állás” lehetőségét, növeli a szerelő ismertségét, szerelési, javítási munkákra megrendelést hozhat, illetőleg a kereskedelmi tevékenységhez rendelkezésre áll a megfelelő szakmai háttér. A villanyszerelő vállalkozások kereskedelmi tevékenysége általában kiskereskedelmi tevékenységet jelent, tehát közvetlenül a vásárló részére nyújt szolgáltatást. Az alábbi tájékoztatás a kereskedelmi tevékenység gyakorlásával kapcsolatos fontosabb ismeretekről, szabályokról nyújt áttekintést a lap Olvasóinak. A kereskedelmi tevékenység gyakorlásához szerepelnie kell a vállalkozói igazolványban, illetőleg az alapító okiratban (társasági szerződésben) a gazdasági tevékenység besorolásának, közismert nevén a TEÁOR szerinti megnevezésnek. A hatályos TEÁOR ’03 szerint 52.12 Iparcikk jellegű vegyes kiskereskedelem választható, amely magában foglalja a szerelvény, fémtömegcikk és más iparcikkek értékesítését. Ha a vállalkozás elektromos vízmelegítőt, víztárolót, elektromos főző- és fűtőkészülékeket is értékesítene, akkor az 52.45 Elektromos háztartási cikk kiskereskedelme megnevezésű TEÁOR besorolást is fel kell vennie a tevékenységi körébe. A kereskedelmi tevékenység egyéb feltételeiről (szakképzettség) és engedélyek (pl. működési engedély) beszerzéséről a vállalkozónak kell gondoskodnia. A tevékenységi kör meghatározása, illetve módosítása döntést igényel, attól függően, hogy a tevékenység mire irányul. Bonyolultabb esetekben célszerű jogi tanácsadás igénybevétele. Az alkatrész vagy más termék, illetve saját előállítású termék értékesítésével foglalkozó villanyszerelő egyéni vagy társas vállalkozónak a kereskedelmi tevékenysége körében törvényben meghatározott értelmező rendelkezéseket célszerű ismernie:
A kereskedelmi tevékenységek folytatásának feltételeiKereskedelmi tevékenység külön jogszabály alapján meghatározott működési engedéllyel rendelkező üzletben folytatható. Az üzletben kereskedelmi tevékenységet végző személynek szintén a külön jogszabályban meghatározott szakképesítéssel kell rendelkeznie.
A kereskedő köteles biztosítani, hogy a vásárló a megvásárolni kívánt termék jellegétől függően, annak méretét, súlyát, illetve használhatóságát az üzletben ellenőrizhesse. A kereskedő az üzletben foglalkoztatottakkal szemben nem tanúsíthat olyan magatartást, amely a foglalkoztatott személyiségi jogait, az egyenlő bánásmód követelményét, a munkaviszonnyal kapcsolatban létrejött szerződést sérti, vagy joggal való visszaélésnek minősül. Az üzletekben jól látható és könnyen hozzáférhető helyen vásárlók könyvét kell elhelyezni. A vásárlók a vásárlók könyvébe jegyezhetik be az üzlet működésével kapcsolatos panaszaikat, bejelentéseiket és javaslataikat. A vásárlót e jogának gyakorlásában megakadályozni vagy befolyásolni tilos. A bejegyzést a külön jogszabályban meghatározottak szerint kell a kereskedőnek megvizsgálnia és az intézkedésről harminc napon belül a vásárlót tájékoztatnia. Az üzlet nyitvatartási idejét a vásárlási szokások, a foglalkoztatottak és a lakókörnyezet érdekeinek figyelembevételével a kereskedő állapítja meg. A kereskedő köteles az üzlet nyitvatartási idejét a működési engedély iránti kérelem beadásakor, illetve az abban bekövetkező változást az azt megelőző öt munkanapon belül a kereskedelmi hatóságnak írásban bejelenteni, továbbá az üzlet nyitvatartási idejéről és az abban bekövetkező változásokról a vásárlókat tájékoztatni. Kereskedelmi tevékenységek folytatásának ellenőrzése, jogkövetkezményekAz egyes kereskedelmi tevékenységek folytatására vonatkozó jogszabályi és hatósági előírások megtartásának ellenőrzését a kereskedelmi hatóság, illetve a külön jogszabályokban meghatározott hatóságok végzik. Ha a kereskedő a kereskedelmi tevékenység folytatásához előírt kötelezettségeinek nem tesz eleget, a kereskedelmi hatóság az üzlet ideiglenes bezáratásáról, azonnali bezáratásáról, illetve a működési engedély visszavonásáról külön jogszabályban foglaltak szerint határozatban dönt, amely határozat fellebbezésre tekintet nélkül azonnal végrehajtható. Az ellenőrzésre jogosult hatóság bírságot is kiszabhat. Az üzletek működése, panaszok kezelése, fogyasztóvédelmi békéltetési eljárásA kereskedő csak jogerős határozattal kiadott működési engedély birtokában és az abban foglaltak szerint kezdheti meg, illetve folytathatja tevékenységét. Az engedélyezésben közreműködő hatóságok; az ÁNTSZ, a környezetvédelmi és a tűzvédelmi szakhatóság és az elsőfokú építésügyi hatóság, ha például az üzletkialakítás építési vagy rendeltetésmódosítás miatt engedélyköteles. A működési engedély nem mentesíti az engedély jogosultját (a kereskedőt) a tevékenység végzéséhez, illetve a termék forgalmazásához szükséges további, külön jogszabályban meghatározott feltételek teljesítése alól. A kereskedő a működési engedély megadásáról szóló határozatot vagy annak másolatát köteles az üzletben tartani és azt az ellenőrzések során bemutatni. A működési engedélyt a kereskedő köteles az üzletben a vásárlók számára is jól látható helyen elhelyezni. A kereskedő a működési engedély megadását követően az adatokban bekövetkezett változást haladéktalanul, illetve a nyitvatartási időben bekövetkező változást az azt megelőző öt munkanapon belül írásban köteles bejelenteni a jegyzőnek. A működési engedély tartalmát is érintő adatokban történő változás esetén a jegyző a nyilvántartásba történt bejegyzést, valamint a korábban kiadott működési engedély bevonásával egyidejűleg, a módosított adatoknak megfelelő működési engedélyt egy határozattal adja ki. Az üzletek működési engedély szerinti működését és a kereskedelmi tevékenység folytatására vonatkozó jogszabályokban foglalt rendelkezések betartását a jegyzőn kívül az engedélyezésben részt vevő hatóságok, a fogyasztóvédelmi hatóság, a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal illetékes szervezeti egysége, valamint a vámhatóság a külön jogszabályban foglalt hatáskörükben eljárva jogosultak ellenőrizni, hatósági jogkörüket gyakorolni és kezdeményezni intézkedések megtételét. Ha a kereskedő a tevékenységére, a forgalmazott termékre, illetve annak árusítására vonatkozó jogszabályi előírásoknak nem tesz eleget, vagy üzlete a hatályos jogszabályi feltételeknek nem felel meg, a jegyző határozattal, az észlelt hiányosságok megszüntetéséig, de legfeljebb kilencven napra az üzletet ideiglenesen bezárathatja. A jegyző a működési engedélyt visszavonja és az üzletet bezáratja, ha a kereskedő a jegyzői határozatban meghatározott időtartam alatt nem tesz eleget a határozatban foglaltaknak. A vásárló a panaszát szóban vagy írásban közölheti a kereskedővel. A szóbeli vásárlói panaszt azonnal meg kell vizsgálni és szükség szerint orvosolni kell. A vásárló az írásbeli panaszát – a jegyző által hitelesített számozott oldalú – vásárlók könyvében teheti meg. Az írásbeli panaszt a kereskedő harminc napon belül köteles megvizsgálni és írásban megválaszolni. A válaszlevélben tájékoztatni kell a vásárlót arról, hogy amennyiben nem ért egyet az abban foglaltakkal, úgy panaszával mely szervekhez fordulhat. Az írásbeli vásárlói panaszra adott válasz másodpéldányát a kereskedő köteles az ellenőrzés során az ellenőrző hatóságoknak bemutatni. A jegyző, az engedélyezési eljárásban közreműködött szakhatóságok és szervezetek, a fogyasztóvédelmi hatóság két évre visszamenőleg vizsgálhatják a vásárlók könyvébe tett bejegyzéseket, valamint az írásbeli vásárlói panaszra adott válasz másodpéldányát. A vásárló a panaszával a jegyzőn és a fogyasztóvédelmi hatóságon kívül a területi gazdasági kamarák mellett működő békéltető testülethez fordulhat. Az üzletben e szervezetek nevét, címét és telefonszámát jól láthatóan és olvashatóan fel kell tüntetni. A fogyasztóvédelmi törvény alapján a megyei (fővárosi) gazdasági kamarák [kereskedelmi és iparkamarák] mellett békéltető testületek működnek. A fogyasztónak a lakóhelye, tartózkodási helye, az őt képviselő szervezetnek a székhelye vagy a szerződés teljesítésének a helye szerint illetékes békéltető testülethez kell fordulni. A békéltetési eljárás célja, hogy a fogyasztói jogvitákban a fogyasztó, valamint a kereskedők és szolgáltatók között rövid idő alatt egyezség jöjjön létre, illetőleg a fogyasztó hatékony jogvédelemben részesüljön. A békéltető testületek elé került ügycsoportok jellemzően az áru vagy szolgáltatás minőségével, biztonságosságával összefüggő garanciális, illetőleg szavatossági jogviták, a termékfelelősség körében a hibás termék károkozása a gyártó vagy a forgalmazó objektív felelőssége alapján, továbbá a szerződéskötéssel, illetve a szerződések teljesítésével kapcsolatos jogviták. A békéltető testület nem járhat el olyan jogvitákban, melyeket jogszabály más szervezet hatáskörébe utal. A fogyasztói forgalomba kerülő áruk és szolgáltatások árának feltüntetésérőlA kötelezettség a fogyasztói forgalomba kerülő áru eladási árának, egységárának, valamint a szolgáltatás díjának feltüntetésére terjed ki. A fizetendő eladási ár és a szolgáltatás díja magában foglalja az általános forgalmi adót, az árut vagy szolgáltatást terhelő más adók, illetve fizetési kötelezettségek összegét is. Egységár az áru egy egységéért (kg., liter, ml, m, m2, m3, db) fizetendő eladási ár. Ömlesztett áru az, melynek mérése, csomagolása a fogyasztó jelenlétében történik. Minden áru eladási árát fel kell tüntetni az árun, vagy az áru mellett kifüggesztett árjegyzéken. Ömlesztett árun az egységárat a mértékegységgel együtt kell feltüntetni. Az egységárat Ft/l, Ft/m2, Ft/kg, Ft/m, Ft/m3 vagy Ft/db formában kell megadni. Minden áru egységárát – ha az nem egyezik meg az áru eladási árával – fel kell tüntetni az árun, vagy ha ez értelmetlen, az áru mellett kifüggesztett árjegyzéken. Nem kell az egységárat feltüntetni az egy csomagban lévő, készletben árusított árukon. A szolgáltatás díját a szolgáltatás nyújtásának vagy kínálásának helyén jól látható módon kell feltüntetni. Ha ez a szolgáltatás jellegéből adódóan nem lehetséges (pl. épületvillamossági szerelések, javítási, illetve szerviz tevékenység), akkor a szolgáltatásnyújtás megkezdése előtt kell a fogyasztót a szolgáltatás díjáról tájékoztatni. Jogszabályok2005. évi CLXIV. törvény a kereskedelemről Közlemény9003/2002. (SK 6.) KSH-közlemény a gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszeréről (TEÁOR 2003)
|
BelépésHírdetés |
|||||||
|
|||||||||
A kereskedőnek az árusítás helyén rendelkeznie kell az árusított termék (saját termék) eredetét hitelt érdemlően igazoló bizonylattal (számla, szállítólevél, termékkísérő okmány stb.). Saját előállítású termék esetén a termékhez felhasznált nem saját előállítású termék eredetét hitelt érdemlően igazoló bizonylattal kell rendelkeznie a kereskedőnek az árusítás helyén. Ha a kereskedő a bizonylatokat az adóhatósághoz bejelentett helyen (iratok őrzési helyén) – de nem az üzletben – őrzi, köteles az eredeti bizonylatok, dokumentumok másolatát az üzletben tartani. Az ellenőrzést végző hatóság felhívására köteles az eredeti bizonylatokat, dokumentumokat három munkanapon belül bemutatni.