|
|||||||||
![]() |
|
||||||||
|
|
Magasépítési betonok szabályozása
A szabályozás Európa konform, a szabályok betartása Magyarországon viszont kiábrándító, elkeserítõ. Gyakorlatilag semmibe vesszük a magasépítési betonok területén Európát, nem tartjuk be szabályait, szabványait, miközben 3 éve teljes jogú tagok vagyunk.
Magyarországon kizökkent idõ… a Metro hírújság május 10-i számából tudjuk (vezércikk öles betűkkel), hogy majd „Ömlik az EU-s pénz” Magyarországra. Mi lesz, ha majd a megrendelõk, tenderkiírók eljutnak odáig, hogy csak attól a betonteleptõl, termékgyártótól rendelnek anyagot, amelyik kielégíti a magyar (és ezzel együtt az európai) elõírásokat. Mert a szabályozás már rendben van – papíron.
Szabályozás
A szabályozás alapja egyrészt „a rendelet”. Az Építési Törvény végrehajtási utasításaként kiadott együttes rendelet (3/2003. (I. 25.) BM-GKM-KvVM jelzettel, együttes rendelet az építési termékek műszaki követelményeinek, megfelelõségigazolásának, valamint forgalomba hozatalának és felhasználásának részletes szabályairól címmel).
A szabályozás alapja másrészt a termékszabvány (követelményszabvány). Esetünkben, visszautalva „a rendeletre”, a műszaki specifikáció( k).
Ezek a szabványok írják elõ kötelezõen, hogy milyen, melyik megfelelõségi igazolási módozattal gyártható, hozható forgalomba, tervezhetõ be, építhetõ be a termék.
Akár betonról, akár elõre gyártott beton, vasbeton, feszített beton termékrõl van szó, fõleg a 2+ jelű rendszer, egyes „gyengébb” esetekben a 4 jelű rendszer az elõírt.
Csak emlékeztetõül: a megfelelõségigazolás három lépcsõs folyamat „2+” rendszerben érhetõ el.
1. lépcsõ. Elsõ típusvizsgálat (kezdeti vizsgálat) a szabványban megadott módon.
Transzportbeton esetén az MSZ 4798-1:2004 számú szabvány adja meg részletesen, hogy hogyan, hány darabon, milyen módszerrel vizsgálja, vagy vizsgáltassa meg a gyártó a betonnak azokat a tulajdonságait, amelyeket megad a vevõnek a szállítói megfelelõségi nyilatkozaton. (Vigyázat, ez nem szállítólevél,… más, több…)
Az elõre gyártott beton, vasbeton, feszített beton termékek esetén az adott termékszabvány írja elõ részletesen az elsõ típusvizsgálat tartalmát. Az oszlopok, födémelemek, lineáris szerkezeti elemek, födémrendszerek szabványai például háromféle lehetõséget adnak. Vagy a termék méreteit és anyag paramétereit (beton, betonacél osztályok) vagy a termék teherbírását, terhelhetõségét, vagy egy adott, megnevezett tervdokumentációnak való megfelelõségét kell igazolnia a gyártónak.
2. lépcsõ. Az üzemi gyártás-ellenõrzési rendszer megszervezése, működtetése és dokumentálása a szabványban megadott módon.
3. lépcsõ. Az üzemi gyártásellenõrzés alapvizsgálata, majd folyamatos felügyelete, felügyeltetése.
Az elsõ két lépcsõ teendõit a gyártó maga végezheti, ha képes és hajlandó rá (ha nem, akkor meg kell valakivel csináltatnia). A harmadik lépcsõ, a felügyelet csak erre kijelölt szervezet által végeztethetõ, amelyik aztán (ha rendben mennek a dolgok) tanúsítványt ad ki. A gyártó pedig szállítói megfelelõségi nyilatkozatán tünteti fel az õt (gyártását) felügyelõ intézet azonosítóját.
A „4” jelű megfelelõségigazolási módozat enyhébb, itt harmadik lépcsõ nincs, csak „szállítói megfelelõségi nyilatkozat” – melyet kötelezõen kell a termékhez adni. Ez akkor adható ki, ha az elsõ két lépcsõ rendben van.
A keserű magyar valóság
A „4” jelű megfelelõségigazolási módozat enyhébb, itt harmadik lépcsõ nincs, csak „szállítói megfelelõségi nyilatkozat” – melyet kötelezõen kell a termékhez adni. Ez akkor adható ki, ha az elsõ két lépcsõ rendben van.
Mi lehet, mi lesz a többiekkel?
A jelenlegi helyzet az, hogy a hazai érintettek keresik a kiskapukat, kibúvókat. Például olyasmit hangoztatnak, hogy a szabvány nem kötelezõ. Továbbá jó néhányan a 4-es megfelelõségigazolási módozatát választva (sokszor persze helytelenül, félreértelmezve a szabványt) próbálják megoldani a problémát. Csábító ez a változat, hiszen a gyártó maga nyilatkozik arról, hogy az elsõ két lépcsõn túljutott (azaz a termék elsõ típusvizsgálatának elvégzésén már túl van, továbbá az üzemi gyártásellenõrzés megszervezése megtörtént, sõt azt működtetve és dokumentálva dolgozik).
Tükör
A kiadott megfelelõségi nyilatkozatok jó része azonban azt tükrözi, hogy a kollégák azt sem tudják igazán, mit kellene a dokumentumra írni, hogyan kellene annak kinéznie. Aszakmai félműveltség látványos példái bizonyítják, hogy még hamisítani sem tudunk…
Tegyük fel, hogy legalább kinézetre megfelelõ a szállítói megfelelõségi nyilatkozat, és még a 4-es megfelelõségigazolási módozatának választása is helyes volt. Ki az, aki ilyenkor ellenõrizheti a beton- vagy a betontermékgyártókat. Természetesen a Fogyasztóvédelmi Fõfelügyelõség. Ellenõrzéskor neki kell bemutatni az elsõ típusvizsgálati jegyzõkönyveket és az üzemi gyártásellenõrzés kézikönyvét, dokumentációját. Attól tartok, nagyon kevés helyen van rendben, illetve kérdés, hogy van-e egyáltalán… (Úgy tudom, ez nemsokára kiderül ...).
Összegzés
Mi lesz, ha majd a megrendelõk, tenderkiírók eljutnak odáig, hogy csak attól a betonteleptõl, termékgyártótól rendelnek anyagot, amelyik kielégíti a magyar (és ezzel együtt az európai) elõírásokat. Ami pedig már a „Lenni, vagy nem lenni…” problémát veti fel a hazai betontelepek 98-99 százalékánál!
|
BelépésHírdetés |
|||||||
|
|||||||||