Szabványosítás – hazai irányzatok II.

Részletek

2007. november 07. szerda, 00:00

 

Az Építési Termék Irányelv 1988. 12. 12. és annak 1993. 07. 22. változata az építési termékek áruforgalmának kereskedelmi akadályait elhárította. Azok a termékek, amelyek a harmonizált szabványoknak vagy az európai műszaki engedélyeknek megfelelnek, CE minõsítést kapnak és az EU belsõ piacán a szabad kereskedelem árui lehetnek.

Abból lehet kiindulni, hogy a szomszédos országokban alkalmazott és szabványos födémrendszerek Németországba jutását nem lehet megakadályozni. A feszített beton födémelemek, a nemzetközi szóhasználatban „prestressed Hollow Core”, Európában a legnagyobb elterjedtségnek örvendenek. Az összes födémmennyiségbõl a részesedés országonként mégis nagyon különbözik – Németországban körülbelül 3 százalék, Skandináviában 60 százalék.

A lágyvasalás zsaluzó födémelemek és födémrendszerek mindenekelõtt Németországban és Ausztriában a legelterjedtebbek, de alkalmazzák Olaszországban, Franciaországban, Belgiumban, Dániában és Lengyelországban is. A lágyvasalású kész födémelemek és a feszített zsaluzó panelek sok országban ismertek, de a piaci részesedésük jelenleg még sokkal kisebb.

Tendenciák Magyarországon

Magyarországon 2006-ban a becslések szerint közel 5 millió m2 közbensõ födém épült az épületekben. Ezek legalább 90 százaléka vasbeton födém, de sajnos, pontos statisztikai adatok nem állnak rendelkezésre.

A lakásépítésben még mindig legjellemzõbbek a béléstestes födémek, de nagyon növekszik a monolit vagy zsaluzó panelos, elõre gyártott-monolit födémek részaránya.

A monolit vasbetonépítésnél a korábban jellemzõ C16 betonokat fokozatosan (elég lassan) felváltja az MSZ 4798 szerinti C20/25 beton, de ma már nem ritkák a C25/30 és C30/37 betonok sem. A betonacél szinte kizárólagosan B60.50, illetve az új jelölés szerint St500 (még nem alakult ki az egységes jelölés, ma sokféle jelölést alkalmaznak). Csak nagyon lassan terjed a feszített monolit födém, Magyarországon elõször csak 2007-ben jelent meg.

A fesztávolságok, ha lassan is, de fokozatosan növekednek, és egyre gyakoribbak a fejnélküli gombalemezes födémek. A lakásépítésre is jellemzõ a funkcióváltás lehetõségének biztosítása, akár 10 évenként is jelentõsen változhat a lakás használóinak igénye.

Jelentõsebb fejlõdés, változás tapasztalható az irodaépületek, középületek, kereskedelmi és üzemépületek területén (a megépített födémek mintegy felét ez a terület adja). Itt már gyakoriak a 8–16 méteres fesztávolságok, 5,0–10,0 kN/m2 hasznos (változó) terhek, több üzemépület és áruház esetében a 20,0 kN/m2 is elõfordul.

Amikor egy tervezõ döntés elõtt áll, sok szempontot kell mérlegelnie. A statikus tervezõ legtöbbször csak a teherbírásra koncentrál. Az építtetõt leginkább az ár érdekli. Az épületgépész szeretné, ha minél kevesebb kötöttséggel találkozna vezetékei elhelyezésekor. Az egész épület költségeit és használhatóságát tekintve már fontos tényezõ a konstrukció magassága, önsúlya. A költségek szempontjából fontos tényezõ a kivitelezés ideje, újabban a rendelkezésre álló munkaerõ és a környezeti ártalom az építés alatt. Nehezebben számszerűsíthetõ az esztétikai megjelenés, illetve az építészeti szempontok.

Általános tendenciák

Az összes tényezõ figyelembevételével nyomon követhetõk az alábbi tendenciák:

• egyre nagyobb fesztávolságok,
• egyre magasabb betonszilárdságok (a transzportbeton és a pumpált beton természetes!),
• a vasalások legyenek a lehetõ legegyszerűbbek, így csak egyenes hosszú betonacélok alkalmazása, kiegészítõ hajtűkkel,
• egyre gyakoribb a feszítés: elõre gyártott feszített betonelemek alkalmazása, vagy a helyszíni feszítés csúszó kábelekkel,
• elõre gyártott „zsaluzó panelok” monolit beton kiegészítéssel,
• üregképzõ elemek alkalmazása (üreges elõre gyártott födémpallók, styropol betétes pallók, műanyag „labdák” a COBIAX rendszernél és így tovább).

A választék olyan széles és olyan gyorsan változik, hogy nem lehet elõre receptet adni, mikor melyik konstrukció a legelõnyösebb. Ehelyett minden feladathoz legalább négy változatot tanácsos megvizsgálni, de gyakori, hogy akár 12 változat is számításba jön ugyanazon feladatra. Ilyenkor a csak pénzügyi bírálók nagy gondban vannak, hiszen az ártükör csak nagyon gyenge segítség a döntéshez.