|
|||||||||
 |
|
||||||||
|
|
Új technológiák és tapasztalatok
Számos új monolit födém fejlesztés van, amely Magyarországon alig ismert, ugyanakkor külföldön rohamosan terjed. Idõ kérdése, az eredmény mikor jut el Magyarországra.
A MABESZ (Magyar Betonelem Gyártó Szövetség) 2006 szeptemberében nemzetközi konferenciát rendezett, amelyen több ország megvalósult födémeit elemezték. Az elõadások szövege olvasható a www.mabesz.org honlapon. Sajnos az elemzésekbõl kimaradtak a monolit födémek. Ennek a hiányosságnak a pótlására kerül most sor.
Bamtec-technológia
Az egyik legfigyelemre méltóbb újdonság a Bamtec-technológia. Világszerte elterjedt és ismert, nem nehéz megjósolni, hogy tíz éven belül ez lesz az összes monolit síklemez vasalására jellemzõ, kiszorítva a hegesztett betonacél hálót is. Miközben Magyarországon még a hegesztett hálós vasalás is alig terjedt el.
A vasalást robotok állítják elõ. Az építészeti rajzok és födémterhek alapján a számítógép szinte automatikusan számolja az igénybevételeket, méretezéseket, és a hozzájuk igazodó vasalásokat. Hagyományos értelemben vett vasalási tervre nincs is szükség, mivel a robotokat is a számítógép vezérli.A helyszínre a vasalási tekercseket, szõnyegeket szállítják, ahol a vasszerelés csak abból áll, hogy kiterítik a tekercseket. Ennél a technológiánál természetesen szó sem lehet felhajlított vasakról, ilyen vasalások már csak a magyar oktatási anyagokban fordulnak elõ.
Az új technológia jól mutatja, hogy a sikeres innovációk mennyire alapjaiban változtatják meg életünket.
Ha közelebbrõl megnézzük a technológia fejlõdését, terjedését, láthatjuk, hogy az elsõ próbálkozások már több mint tíz éve elkezdõdtek.
Példa a teljesítményre:
Amirõl sok építõ cég csak álmodott, az egyik építési helyszínen valósággá vált, Kemptenben két építõmunkás a Markgraf cégtõl hét Bamtec-tekercset 6,36 tonna össztömeggel 42 perc alatt elhelyezett végleges helyére, kiterítve.
Ez 4,5 tonna/fõ/óra teljesítménynek felel meg! (Magyarországon a vasbeton lemezek helyszíni vasalásának átlagos teljesítménye 0,07 tonna/fõ/óra körüli, tehát a közölt teljesítmény a magyarországi átlagteljesítménynek mintegy 65-szöröse!). Ez azt jelenti, hogy egy építõ munkás elméletileg 8 óra alatt 36 tonna vasalást tudna elhelyezni, két fõ mintegy 70 tonnát. Hagyományos módszerekkel ez mintegy 5 hétig tartana!”
(www.bamtec.com)
Cobiax
Ez a monolit vagy zsalupanelos építési rendszer is nagyon terjedõben van. A műanyag labdák képezik az üregeket, így jelentõsen kiterjeszthetõ a monolit síklemezek alkalmazhatósága.
(www.cobiax.com)
Feszített síkfödémek
A feszített síkfödémek a világon meglehetõsen elterjedtek, alkalmazásuk egyre gyakoribb, a Hidak és Szerkezetek Tanszék tananyagában is szerepelnek. Magyarországon még csak a legelsõ alkalmazásoknál tartunk. A legnagyobb elõny a szerkezeti magasság csökkenése és ezzel együtt az önsúlyok csökkenése. Miután ezek a födémek a hagyományosnál általában valamivel drágábbak, a közvetett elõnyök sokszor nem jelennek meg az „ártükrök”-ben, és a korszerű, elõnyös építési megoldások kiesnek a közgazdász szemléletű értékeléseknél.
Előregyártott födémek
Az egyik legjobban áttekinthetõ tananyag az aacheni fõiskola Betonépítés Tanszékének honlapján található (mintegy 80 dia, sok ábra, fénykép). Érdekes összehasonlítani a magyar tananyaggal, amely a BME Magasépítési Tanszékének honlapján lelhetõ fel (30 évvel ezelõtti tudásanyag!).
Bármennyire is tovább fejlõdnek a monolit építési technológiák, az újabb fejlesztési eredmények, valamint a társadalmi változások az elõregyártásnak jobban kedveznek.
Gyártástechnológiák fejlődése
A födémelemeket egyre inkább robotok gyártják, és csökken az élõmunka-ráfordítás. Ez igaz a zsaluzó panelokra és az üreges födémpanelokra egyaránt. A Wienerberger Profipanel üzeme Ócsán, a Ferrobeton, SW-Umwelttechnik üzemei Majosházán és Bodrogkeresztúron, a Hevesbeton új üzeme Hevesben egyaránt ontják ezeket az elemeket. Hogy mikor melyik födémelem alkalmazása célszerű, leginkább akkor derül ki, ha több variációs terv készül egy-egy szekcióra.
Külföldön újabb megoldások is terjednek, amelyek közül az osztrák „éllovas” Oberndorfer cég széles választéka emelkedik ki, mivel szinte minden ma ismert korszerű födémelem gyártási technológiájával rendelkezik.
Kutatási eredmények
A kutatási témák jól mutatják a mai tendenciákat. Az egyik vizsgálat a feszített zsaluzó panelokkal foglalkozik, megtalálható és letölthetõ az aacheni fõiskola anyagából.
A kutatás a 6,0-12,0 méteres tartományokra keresi a feszített zsaluzó panelok alkalmazási lehetõségeit. Érdekessége a feszített panelok betonszilárdsága, C55/67-tõl C90/105 tartományokban. Cél, hogy a gyártás, szerelés minél termelékenyebb legyen. Elég a panelokat 3,0 méterenként alátámasztani. A monolit felbeton C25/30 vagy C30/37 szilárdságú. Az ilyen födém önmagában még nem versenyképes az üreges födémpanellel, de ha a monolit beton egyben a gerenda felsõ övét is képezheti, továbbá a betonozás elõtt elhelyezhetõk az épületgépészeti vezetékek, akkor ez a rendszer is versenyképes lehet.
Schlaich professzor gondolatai
A tervezési gyakorlat során a mérnök megérti, a feladat nem az, hogy számoló rabszolgák legyünk, hanem az, hogy kreatívan részt vegyünk a tervezésben, amely folyamatos átmenetet képez az építészet és a mérnöki tevékenység között. Elkezdünk az építésszel dolgozni, megbeszéljük a feladatokat, vázlatokat készítünk, folyamatosan fejlõdik a terv – egy jó csapatban a résztvevõk meghallgatják egymást, készek egymástól tanulni, hagyják, hogy az egyik a másiknak tanácsot adjon kölcsönösen, és a végén már teljesen közömbös, mi kitõl jött, csakis a közösen elért minõség számít. Fõiskoláinkon túl sok tudást, elméletet akarnak a fejekbe tölteni és túl kevés alkalom marad hivatásunk kreatív részének fejlesztésére, megbeszélésére és begyakorlására, az újabb és újabb próbálkozásokra. Ezt a kreatív húzóerõt, tervezést-tanulást kell tehát a fõiskolákon beoltanunk a diákokba, mert ma még nagyon kis mértékben valósul csak meg.
Igaz, Schlaich professzor nem igazán híve az elõregyártásnak, ha azonban ki akarjuk elégíteni a társadalom igényeit, tisztában kell lennünk azzal, hogy a „báli ruhák” mellett a hétköznapokon nagyon praktikus és viszonylag olcsó öltözékben járunk. A betonszerkezetek esetében is minden igényhez meg kell találnunk az optimális megoldást. A tiszta verseny során alakul ki, mikor melyik változat a kedvezõbb.
Az előregyártás javára mutató tényezõk
A korszerű betontechnológia segítségével a nagy és szuper nagy betonszilárdságok üzemi gyártáskor inkább megvalósíthatók. A keverés és bedolgozás közötti idõ meghatározó. Üzemi gyártásoknál jelenleg Magyarországon már egyre gyakoribb a C50/60 szilárdság, de egyes technológiák esetében, mint az extruder technológiájú üreges födémelem gyártásnál a C60/70 is. Az üzemek versenyben kísérleteznek a még magasabb szilárdságok széria-elõállításával.
A hosszúpados feszítés, 24 órás gyártási periódusokkal ma már természetes (1967-ben a TT tetõelemek is 24 órás periódussal készültek, akkor B500 betonból, ami közelítõleg a jelenlegi C40/50 betonnak felel meg).
Födémrendszerek
Nagyfesztávú födémrendszer
Ha valaki valamely födémgyártási technológiába invesztál, nagyon meg kell fontolnia, melyik technológiát választja.
Ezeknél a födémrendszereknél a statikus tervezõ már csak követheti a technológiákat. A számítási szoftvereket vagy az elemkatalógus lapokat az üzemek adják, de inkább a szoftverek átadása kezd jellemzõvé válni, ha az üzem el akarja adni a termékét, vagy magára vállalja a tervezést.
Költségek
A korszerű gyártástechnológiák telepítésérõl a magyar mérnökök keveset tudnak. Még az internetrõl is csak elvétve tölthetünk le olyan anyagokat, amelyek a beruházási költségeket is tartalmazzák. Egy ilyen anyag a BWI elõregyártási szaklap egyik 2005-ös számában megjelent cikk: Födémrendszerek öszszehasonlítása (németül, angolul, franciául): „Egy kétpályás, 100 méter hosszú gyártósor beruházási költsége 1,6-2,0 millió euró – az építési költségek nélkül. Egyműszakos üzem esetén 88 százalékos kihasználtság mellett 440 m2/nap a kapacitás, kétműszakos üzemelésnél 880 m2. Azaz 200 munkanap/év alapul vételével 176 000 éves kapacitás.
A dolgozószükséglet műszakonként 3 fõ.
A gyártási ráfordítás körülbelül 0,08-0,10 óra/m2, azaz mintegy 0,02 óra/m2-rel magasabb, mint a lágyvasas zsaluzó elemek esetében, ha azokat automatikus eszközökkel gyártják. A mintakalkuláció szerint a minimális eladási ár 14,47 euró/m2 lehet.
A lágyvasas és feszített zsaluzó panelok konkrét szembeállítása nem lehetséges, miután ezek teljesítménye sem azonos. Mindenesetre ezek a feszített zsaluzó panelok érdekes alternatívái a lágyvasalású zsaluzó paneloknak. Az elõnyök – nagyobb fesztávolság lehetõsége, kevesebb alátámasztás miatti kisebb szerelési költségek, kedvezõbb összelõnyök – miatt várható ezeknek a födémelemeknek az elõretörése.”
Nem ismerjük a legújabb összehasonlításokat, de a példa jól mutatja, hogy egyre inkább a technológiák versenyeznek a tartószerkezetek kialakításában. Egy statikus tervezõ, ha csak méretezni tud, nem sokat ér. Csak több résztvevõ közös csapatmunkájának eredményeképpen képzelhetõ el az optimális megoldás megtalálása.
|
BelépésHírdetés |
|||||||
|
|||||||||
