EPS vagy kőzetgyapot

Részletek

2008. november 17. hétfő, 00:00

 

Magyarországon két dologhoz mindenki ért: a focihoz és az építkezéshez. Ráadásul a magyar építkezők többsége időnként félre van vezetve. Lélegző falak = lélegző ház? Polisztirol vagy kőzetgyapot kerüljön a homlokzatra?

Egy lakásban napi 5–12 liter/fő pára keletkezik, mosással, zuhanyzással, főzéssel, de még az emberi kilégzés következtében is. A Varsói Műszaki Egyetem tudósai kimutatták, hogy ennek a párának 97-99 százaléka a helyiség rendszeres szellőztetésével, illetve a nyílászárók illesztési hézagain keresztül filtrációs szellőzéssel távozik. Hiába van folyamatos nyomás alatt, először tömörödik, feldúsul, és csak azután kezd el a kisebb páraellenállású anyagokon, például a falon keresztül átpréselődni a külső tér felé. Ez a páradiffúzió jelensége. Viszont mire ez a diffúzió intenzíven beindul, a helyiségben tartózkodók – még ha bírják is a nyirkos és elhasználódott levegőt – egymás után kezdenek „elhullani” az oxigénhiánytól, vagy pánikszerű gyorsasággal tépik fel az ablakokat, hogy a fölösleges pára falakon való átdiffundálását gonoszul megakadályozzák… Vagy lehiggadnak, és gépészettel kialakított szellőztetésre bízzák ezt a feladatot. Az eredmény ugyanaz: ha friss levegőt engedünk be a helyiségbe, akkor csak a párával telített levegő csekély, 1-3 százaléknyi maradéka törekszik elszántan arra, hogy a falakon keresztül távozzon. Ám amíg ez a levegőmennyiség a téglafalon átvergődik és hatékony tömeggé csoportosulva a réteges falazat külső hideg tartományában kicsapódhatna, már újra itt a tavasz, leállunk a fűtéssel, és a folyamat már fordul is vissza.

Mikor van mégis gond ezzel az elmélettel? Akkor, ha a szigetelendő falak páratechnikailag nagyon nyitottak vagy nedvességre fokozottan érzékenyek. Az előbbi a jó hőszigetelésű, üreges téglaelemekre vagy a pórusbeton falazatokra, utóbbi pedig a vályogfalakra jellemző leginkább. Ilyenkor a falnál párafékezőbb EPS lemez valóban lelassítja a páravándorlást, a pára lecsapódása olyan szerkezeti rétegben alakulhat ki, ahol a megjelenő nedvesség veszélyes lehet. Ez a nedvesség folyamatosan áztatja és hűti a falat, szélsőséges időjárás esetén akár meg is fagyhat. Ilyenkor három dolgot tehetünk:

1. A rétegek belső oldalán masszív párazárást alakítunk ki, a fürdőszobát mennyezetig csempézzük, vagy fokozottan párazáró viniltapétát alkalmazunk.
2. Megnöveljük az EPS hőszigetelés vastagságát. Ilyenkor a fagyveszélyes zóna nem a szigetelés és a fal közötti ragasztási sávba kerül, és nem tud kárt okozni.
3. Fokozottan páraáteresztő szigetelést, azaz kőzetgyapotot használunk, ami vályognál tényleg ajánlott. Igaz, kétszer annyiba kerül, de tényleg „lélegző”, jobb hangszigetelést ad, és nem éghető, ami az új OTSZ szerint magasházaknál 8 centiméter hőszigetelési vastagság felett amúgy is követelmény.

Miért jelenik meg mégis a penész EPS-sel történő hőszigetelés után?

Felújításkor:

Mert felújításkor a hőszigeteléssel együtt járó ablakcsere a régi lakás filtrációs szellőzését is megszünteti, ablakba épített résszellőzők vagy gépészettel felügyelt szellőztetés nélkül.

Mert gyakran csak részlegesen szigetelünk, és a hideg felületek, valamint a hőszigetelt falszakaszok felületi hőmérsékletének különbsége még markánsabb lesz, mint a munka előtt volt. Tipikus példa erre a hőszigeteletlenül hagyott „sajnálom eltakarni, mert szép” terméskő lábazatok esete.

Új épületnél:

Mert nem figyelünk arra, hogy a hőszigetelő vázkerámia és a falazatot megszakító vasbeton szerkezetek azonos vastagságban történő becsomagolása nem jó. A vasbeton és egy hőszigetelő vázkerámia falazat házasításánál a koszorúk és pillérek előtt nem elég a falra felragasztott 5 centiméteres EPS vastagság.

Mert sietünk az építkezéssel, így a vakolt fal nem szárad ki teljesen, a bent maradt építési nedvesség a fent említett átdiffundáló párának többszöröse, és a nedves közeg főleg sarkokban vagy szellőzetlen, bútorok mögötti helyeken kedvez a penészgombák elszaporodásának.

Új gyáregység

Átgondolt tervezés mellett nem kell félnünk a polisztirol homlokzatszigeteléstől. A közel 30 éves – a legelső rendszer után köznyelven „dryvit”-nak hívott homlokzatszigetelés nem ok nélkül adja még mindig a közép-európai piac kb. 95 százalékát. Ezt a tényt alapul véve kezdte meg az EPS lemezek gyártását évi 500 ezer m3-es termeléssel – a 18 országban jelen lévő, magyar tulajdonú – Masterplast Kft., a déli határunkhoz közeli Szabadka városában. A zöldmezős beruházás eredményeként felépülő 6500 m2-es gyártócsarnokban 2008. október 1-jén indult meg a termelés, kezdetben 12 főnek biztosítva munkát. A legmodernebb német Erlenbach gyártósorról lekerülő termékek döntő hányada magyar, horvát, szlovén és román exportra készül, de természetesen kiszolgálja az egyre dinamikusabban bővülő szerb igényeket is.

MASTERPLAST Kft.

www.masterplastgroup.com