|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
 |
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|
A Gozsdu Udvar átépítése II.
Előző számunkban megkezdett cikkünket folytatva ismertetjük a Gozsdu Udvar felújítását lépésről lépésre. A tervezési feladat első lépéseként 2002-ben elkészült az épületegyüttes elvi építési engedélyezési terve. Az építési engedélyezési tervdokumentáció 2004 augusztusában került benyújtásra, amelynek engedélye 2005. február 7-én emelkedett jogerőre.
PasszázsA teljes felújítás során – továbbra is megtartva a vegyes lakó- és kereskedelmi funkciót – az emeleteken és tetőterekben 123 lakás, a turisztikai szempontból is vonzó, passzázsokkal tarkított földszinten, valamint a pinceszinten pedig kereskedelmi, kulturális és vendéglátó létesítmények kialakítását terveztük. Az épületegyüttes legfontosabb eleme ez a passzázs, mely már az utcáról benézve láttatja a teljes épületsort, az egymásra szerveződő – épület és udvar sorolásával létrehozott – térsort. Ez az együttes „lelke”, szervező ereje, ide nyílnak a lakóépületek lépcsőházai, a földszinti üzletek, valamint ezáltal a pinceszinten lévő üzletterek is. Az épületegyüttes gyalogos megközelítése négy részre bontható: bejáratok a Király és a Dob utca felől az összes épület alatti szabad átjárással a passzázson keresztül, valamint kereszttengelyű gyalogos közlekedés a Rumbach Sebestyén és a Holló utca irányában a Madách sétány „C” udvaron keresztüli folytatásán.
Módosított tervekAz épület két alsó üzleti szintjét a módosítások miatt többször is áttervezték. Az első tervek szerint egy közös pincei passzázs készült volna, azonban a nagyobb pincei értékesíthető terület érdekében végül a földszinttel összekapcsolt, belső lépcsős üzletek kerültek kialakításra. A korábban a pincepadló alatt futó gépészeti és elektromos vezetékek a pinceszinten az épület oldalsó tűzfalai melletti falazott szerelőfolyosó mögé kerültek, amely sajnos igen sok tartószerkezeti problémát vetett fel. A keresztfalakban több esetben a szükségesnél nagyobb méretű áttörések készültek a csővezetékek átvezetéséhez, illetve az előírt korongos téglafalvágási technológiát számtalan helyen nem alkalmazták.
PincékAz udvarok alatt – részben az udvari alápincézetlen földszintes szárnyak elbontása után – új pinceterületek létesültek, 60-70 centiméter vastag, hagyományos, kétirányú tengelyben, vasbeton oszlopokkal alátámasztott vasbeton síklemez alapozással. A meglévő főépületek alatt szintén vasbeton lemezalap készült 25 centiméteres vastagsággal. A pincepadlók süllyesztése miatt a szükséges helyeken a meglévő alaptesteket alábetonozással kellett kiegészíteni, lemélyíteni. A pinceszinti helyiségek talajvíz elleni védelmének biztosítása érdekében a lemezalap főfalakba befogott, illetve leterheléssel védett szerkezettel, belső oldali kent szigeteléssel ellátva készült. Elbontatták, majd új geometriával, vasbeton szerkezettel újjáépítették az V–VII. épületi pincei lépcsőkarokat is, helyet adva az orsótérbe kerülő látványlift fogadószerkezetének. A pince- és a földszinten a későbbiekben kialakítandó üzletek, vendéglátó helyiségek, raktárak számára szerkezetkész állapotban előkészítve tervezték meg a burkolati fogadórétegeket és a gépészeti, elektromos rácsatlakozásokat. A kétszintes üzletekbe tipizált, előre gyártott vasbeton csigalépcsők kerültek be.
FalakA meglévő téglafalazatok, túlméretezettségük révén, bizonyos teherbírási tartalékkal is rendelkeztek. Ez lehetővé tette, hogy a felső emeletekből származó többletterheket az alsó szintek komolyabb átalakítások nélkül felvegyék. Minden lépcsőházhoz újonnan kiépített lift készült, önálló vasbeton vagy acél-üveg szerkezetű aknában elhelyezve. A földszintes, elbontott udvari épületszárnyak a meglévő épület homlokzata és tömege alapján a felmérések szerint épültek újjá, vagy kerültek felújításra. Az újjáépített épületszárnyak monolit vasbeton falakkal, illetve udvar felé falazott szerkezettel készültek, vízszintes síkú monolit vasbeton födémmel, kétoldali felálló attikával a zöldtetők talajtömegének fogadására.
FödémekA födémszerkezeteket kisebb-nagyobb szükséges kiváltásokkal megtartották, de több födémszakasz tönkrement az építkezés során, ezek javítása, illetve cseréje megtörtént. A gépészeti vezetékek falakon és födémeken való átvezetését csak folyamatos helyszíni felméréssel és egyeztetéssel tudták kialakítani. Több helyen szükség volt arra, hogy az eredeti (nem hegeszthető) falkötő vasakat toldják vagy megerősítsék. A födémek átalakításánál megnehezítette a tervezést, hogy a röntgenes vizsgálat alapján kiderült, a vasgerendák nem hegeszthetőek. Az általános emeleti szinteken a meglévő válaszfalak elbontása után a tartószerkezet által meghatározott geometriák között készültek el a lakások, új lakáselválasztó falakkal és válaszfal rendszerrel. A tartószerkezeti kötöttségek következtében volt olyan épület, ahol a lakószintek liftjei helyhiány miatt a főfalba kerültek be, amely megoldás szintén számtalan tartószerkezeti és kivitelezési problémát vetett fel. Az alsó három szinten a lakások alaprajza lényegében egyforma, kismértékű módoslások csak a felfelé keskenyedő főfalak vastagságának változása miatt alakultak ki. A lakások többnyire kettő-, illetve háromszobásak, kis lakások csak utólagosan, a gépészeti tetőterek hasznosítása során alakultak ki. A legfelső szinteken a régi csaposgerenda födémszerkezeteket és a tetőszerkezeteket el kellett bontani, mivel sem tűzvédelmileg, sem teherbírásukat illetően nem feleltek meg a mai elvárásoknak. A lakóépületek tetején újabb tetőtéri lakószintek készültek a meglévő udvari és utcai tetőgeometria és párkánymagasság megtartásával. Az új tetőszinteket monolit vasbeton koporsószerkezetként alakították ki, a Király utcai épületeknél kétszintes, a Dob utcaiaknál egyszintes megoldással.
Homlokzatok, tető, nyílászárókA felújítás teljes körűen, az összes homlokzatra vonatkozóan megtörtént. A felületek a századfordulós anyaghasználathoz igazodóan, egyeztetett színtervek alapján készültek. A korlátok, rácsok lehetőség szerint az eredetiek maradtak, illetve a pótlásoknál az eredetiekkel azonos anyag- és formavilág szerint kiegészültek. A tető héjalása a meredekebb részeken tatai hornyolt cserépfedés, a kishajlású tetőszakaszokon korcolt titáncink lemez. A nyílászárók az eredeti műemléki megjelenést lehetőség szerint megtartva, de mai követelményeket kielégítő hő- és hangszigetelő üvegezéssel kerültek kialakításra. A tetőtérben homlokzati nyílászáróként tetőtéri ablakokat helyeztek el, amelyek egymás fölé rendezve két sorban jelennek meg. A tervezési folyamat, illetve a többszöri módosítás során a szakági tervezők között igen jó kapcsolat alakult ki, mely hozzájárult ahhoz, hogy a tervezés és kivitelezés során felmerülő problémákat gyorsan, hatékonyan és jó minőségben tudták kezelni.
IrodalomDr. Déry Attila PhD, www.gozsduudvar.hu
Projektrésztvevők
|
BelépésHírdetés |
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
