Kórházépítés tervezői szemmel

• 
• 

Részletek

2007. október 12. péntek, 00:00

 

Marosi Miklós által tervezett Uzsoki Utcai Kórház új manuális tömbjének átadása után a következõket írták: „...a ház rejtett módon egy vár érzetét is kelti. Várét, amely baj (betegség) esetén befogad és megvéd”.

 

 

 

 

A jelenlegi kórházkomplexum központi magját képezõ fõépületet 1893-ban Kármán Géza és Ullmann Gyula építészek a báró Hirrsch-féle Pesti Izraelita Nõegylet árvaháza céljára építették a Hermina mezõn, 1926-ban a Nemzeti Társadalombiztosítási Intézet megvásárolta és 405 ágyas kórházzá alakította át. Akésõbbiekben, ahogy növekedett a vonzáskörzetét képezõ zuglói városrész, úgy vált szükségessé a kórház bõvítése is, amit a közvetlen szomszédságban lévõ villák és telkek felvásárlásával, és gyógyászati célra történõ átalakításukkal igyekeztek megoldani.

 

 

 

Akórház államosítására 1950-ben került sor, elõbb kerületi, késõbb fõvárosi önkormányzati felügyelet alatt állt. Az udvar beépítésre alkalmas területeire mindenfajta központi koncepció nélkül, az éppen szükséges funkciók elhelyezésére egy-egy pavilont pöttyintettek, s ezek némelyikébe olyan drága berendezéseket építettek be, hogy hosszú ideig – praktikusan a gépek teljes amortizálódásáig – az épületek szanálása fel sem merülhetett.

 

 

 

A kórház rekonstrukciója

 

 

 

1993-ban részletes fejlesztési tervet dolgoztunk ki, amely során egyenkénti vizsgálat alá véve elemeztük a kórház épületeit, megvizsgáltuk energiaellátási lehetõségeit, közlekedési kapcsolatait, s nem utolsósorban azt a hosszú távú egészségügyi koncepciót, amely megfogalmazta a kórház véglegesnek szánt profilját, vonzáskörzetét és tevékenységi körét.

 

 

 

Az Uzsoki Kórház jellegzetes „nõtt” kórház, fõ épületeinek egyike sem kórházi célra létesült, három utca és egy iskola határolja, tehát terjeszkedni egyetlen irányba sem képes, sõt, még jelentõs területet városrendezési megfontolásokból le is szabályoztak a telkébõl.

 

 

 

Fõépülete műemléki védelem alatt álló, szép szecessziós épület, igaz, kissé lepusztult állapotban van, a korábbi emeletráépítés kissé eltorzította az arányait, de így is Zugló értékes, megõrzendõ középülete.

 

 

 

Ütemterv

 

 

 

Atávlati fejlesztési terv a kórház-rekonstrukciót öt építési ütemre bontotta. A jelenleg építés alatt álló elsõ ütem a kórház új, korszerű diagnosztikai egységeit, ambuláns vizsgálati részlegeket, valamint 200 betegágy elhelyezését biztosítja. A meglevõ fõépület és az új manuális tömb zárt kapcsolata alapvetõen rendezi a gyógyítás körülményeit, az esetleges további építési fázisok megvalósulásával pedig a ma ismert legkorszerűbb kórházszervezési igényeknek is megfelelõ létesítmény születhet.

 

 

 

A tervezett épület

 

 

 

Az új épülettömb Budapesten, Zuglóban a Róna és Korong utcák sarkán került elhelyezésre.

 

 

 

Az épület pince, földszint és 3 emeletes elrendezésű, tetõszintjén épületgépészeti helyiségek kerültek kialakításra. Az épület magassága, léptéke illeszkedik a műemlék jellegű fõépülethez, s a kertváros jellegű Zugló hangulatához. Az új pavilonok két nagyméretű átriumos aula füzéreként épülnek fel, megõrzik a tömbkórház üzemeltetési elõnyeit, ugyanakkor méretükkel, belsõ arányaikkal humán tereket teremtenek.

 

 

 

Az épület térszervezése hangsúlyozottan középület rangot kíván teremteni. Anyaghasználatban a szolid, de tartós anyagok beépítésére törekedtünk.

 

 

 

Az épületben 900 adagos konyhaüzem, személyzeti étterem, központi gyógyszertár, traszformátorállomás, központi ágy-, matracfertõtlenítõ állomás, központi sterilezõ, ambulanciák, radiológiai részlegek, ökumenikus kápolna, 6 darab 32 ágyas diagonál szervezésű ápolási egység, intenzív terápiás részleg, 11 darab műtõblokk a szükséges kiszolgáló egységekkel, központi betegfelvételi részleg, baleseti műtõ, raktárak, gépészeti terek, valamint a látogatók elhelyezésére és kiszolgálására alkalmas helyiségek kerültek kialakításra.

 

 

 

A megvalósításról

 

 

 

Az épület építésének jogát a Magyar Építõ Rt. és társgenerál vállalkozói, a Siemens Rt., valamint a Kipszer Klimakontroll Kft. Közbeszerzési pályázat útján nyerte el.

 

 

 

A rendkívül bonyolult műszaki és technológiai igények kiváló minõséget követeltek a kivitelezõktõl. Az építést a telephelyen működõ kórház üzemvitelének minimális zavarásával kellett végezniük, ugyanakkor speciális kórházi funkciókról lévén szó, számtalan alvállalkozó tevékenységét kellett koordinálniuk. Az üzemeltetõ szakemberei az utolsó csomópont kialakításáig folyamatosan kontrollálták a munkálatokat.

 

 

 

Összességében megállapítható, hogy az épület magas műszaki színvonalon készült el. Abetelepített, legkorszerűbb orvostechnológiai berendezések és műszerek, az idõtálló, tartós anyagok, burkolatok hosszú távú biztonságos működést garantálnak. Az új létesítményeket 2001. november 16-án az egészségügyi miniszter és Budapest fõpolgármestere avatta fel.

 

 

 

 

 

Közreműködõk

 

 

 

Építtetõ: Budapest Fõváros Polgármesteri Hivatal, Beruházási és Közbeszerzési Ügyosztálya

 

Építész: Marosi Miklós – Közti Rt.

 

Építész munkatársak: Ács István, Sebõ István, Németh Csaba

 

Belsõépítész: Székelyi Zsuzsa

 

Statikus: Szajka László, Nádaskay Péter

 

Gépészek: Szathmáry Pál, Ács Béla, Máté Endre

 

Közműtervezõk: Manufer Kft.

 

Medikai technológia: Mediplán Kft.

 

Kertészet: Csontos Péter

 

Generálkivitelezõ: Magyar Építõ Rt., Siemens Rt., Kipszer-Klimacontroll Kft.

 

Lebonyolító: Óbuda-Újlak Rt.

 

Tervezés: 1996–1997

 

Kivitelezés: 1998–2001

 

 

 

 

 

Szemelvények a megjelent kritikákból

 

 

 

„Marosi megtalálta azt a módszert, amivel egyrészt illeszkedõ, másrészt a jelen realitásait szem elõtt tartó stiláris átkötés jön létre a szecesszió, mint a századforduló reprezentatív korstílusa és a jelen között.”

 

 

 

„Az Uzsoki utcában így jöttek létre a két nagyméretű átriumos aulát a fejépülettel összekötõ, mintegy kétszáz méter hosszú tengelybe tiszta, átlátható tömegként kapcsolódó épületszárnyak. Így érthetõek az alagsori üzemi konyhát, illetve patikát fedõ keleties piramisformák, a bejáratokhoz vezetõ függõhidak és az azokat tartó bástyaszerű pillérek, a hosszan lefutó ablakok miatt sarkos oszlopsoroknak ható homlokzati formák. Így kap valami ókori szakrális ízt a tizenegy műtõblokkot magába foglaló, tiszta ívű fejépület is.”

 

 

 

 

 

 

„...a ház rejtett módon egy vár érzetét is kelti. Várét, amely baj (betegség) esetén befogad és megvéd. Kerek õrtornyok vigyázzák két kertkapuját (gondosan megoldott kisépítészeti művek), kissé beszorított (védhetõ) gyalogos bejárói hídépítményen közelíthetõk meg -- a hídon áthaladó pedig masszív, magas téglapilonokkal és tagozatokkal (vö. erõs támpillérek) találkozik. A híd és a jelentõs kapumotívum a hétköznapi világból kiemeli a rajta áthaladót, aki e komoly átvezetés után érkezik az üvegtetõs elipszoid (félkörvégzõdésekkel nyújtott téglalap) négyszintes átrium egyikébe, innen mehetünk még majd egyre beljebb gyógyításunk útján.”

 

 

 

„A tömegformálás, a homlokzatképzés, az anyaghasználat bravúros egyensúlya teszi, hogy bár környezetében meghatározó hangsúllyal van jelen, mégsem nagyzoló, vagy tolakodó.” Új Magyar