Autópálya építés - Hogyan tovább?

• 
• 

Részletek

2007. december 20. csütörtök, 00:00

 

Ismét betonburkolattal készül út Magyarországon a gyorsforgalmi hálózatban, azt követõen, hogy idén átlépte az ezer kilométeres határt a hazai autópályák hossza.

Öt év alatt a kormányzat megkétszerezte a gyorsforgalmi hálózat hosszát (hazai autópálya- kilométerek: 2002-ben 534, 2007-ben 1011,5), s „ez még egyetlen országnak sem sikerült” – tudtuk meg Béni Gyöngyitõl, a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztõ (NIF) Zrt. kommunikációs vezetõjétõl. Idén átadtak öszszesen 79 kilométernyi autópályát, a 2008-ban „aktuális” szakaszok az M0-áson kívül: az M7 (Letenye – országhatár, Mura-híd, Balatonkeresztúr – Nagykanizsa) 37, és az M6 (M0 – Érdi tetõ) 11 kilométere. A jelenlegi gyorsforgalmi fejlesztések alapján – a megvalósult és az épülõ elemeket is figyelembe véve – 2030-ra érheti el hazánk az elsõ EU-15 tagállam bõvülés elõtti átlagát.

A késedelem okai

A gyorsforgalmi utak „térségfejlesztõ hatása elvitathatatlan, befektetõket vonzanak, ezáltal munkahelyeket teremtenek”. A fejlesztési elképzelések gazdája a GKM, megvalósítója a NIF. Cél a Budapesttõl kiinduló sugaras szerkezetű, a határokat elérõ gyorsforgalmi hálózat kiépítése. Emellett az elkerülõk építésével mentesülnek majd a városok a megnövekedett forgalom káros hatásaitól.

Az M0-ás további „terjeszkedése” különbözõ problémák miatt az eredeti szándékhoz képest nagyjából fél-egy évet késik. Egy folyamatban lévõ per miatt valószínűleg csak jövõ õsszel folytatódhat az északi M0-ás (9 kilométer), mert egy „zöld szervezet” megtámadta a 10-es és 11-es közötti szakasz új környezetvédelmi és építési engedélyét. Kedvezõbb a helyzet az M0 keleti szakaszánál, ahol terület-megszerzési gondok okán szintén csúszik az építés, ám jövõ õsszel talán már autózhatunk rajta. A teljes új hossz 26,5 kilométer, a beruházást az Európai Unió Kohéziós Alapja finanszírozza 85 százalékban, 15 százalék a saját rész, a pályázaton elnyert összeg 70 milliárd forint értékű euró.

A pályázat nyertesei

Az új, betonburkolattal készülõ keleti M0-ra az uniós támogatást igénylõ NIF Zrt. közbeszerzési pályázatán két cég nyert. A PVT-M0 konzorcium 17,6 km (4. sz. fõút és a 3. sz. fõút között) mellett, 8,9 kilométer (a 3-as fõút és M3 közötti rész) kivitelezése pedig az egri székhelyű ED-M0 2005. közös vállalkozás feladata.

A munka esetünkben tavaly márciusban indult, várhatóan 2008 nyarán fejezõdik be – mondta a két cégbõl (Porr, illetve az ugyanehhez a csoporthoz tartozó Teerag-Asdag) álló PVT-M0 Konzorcium projekt igazgató-helyettese, Csordás Péter. Itt a területmegszerzési problémák miatt csupán „néhány száz méter hiányzik az általunk vállalt szakaszból”. A konzorcium valamivel több mint 17 kilométeres részén közel félszáz a közmű-keresztezõdések száma, 23 hidat építettek be, illetve két ugyancsak elõre gyártott acélszerkezetű, a helyszínre darabonként szállított vasúti hidat. Ezek 6–350 méteres nyílásszerkezetűek (felületük együttesen 35 ezer négyzetméter), a leghoszszabb a péceli út mellé kerül, a Rákos-patak és a vasútvonal felett ível majd át.

A feladat számokban

Bizonyosan nagyon nagy lesz a forgalmi terhelés, ezért is szólt a döntés a beton-pályaszerkezet mellett. Ugyanakkor ennek fenntartási és üzemeltetési költségei kisebbek az aszfaltburkolatúénál – emel ki egy másik lényeges szempontot Csordás Péter. A közvélekedés nem túl pozitív ezzel kapcsolatban (ha valaki még autózott az 1970-ben átadott régi M7-esen), csakhogy az új M0 teljesen más technológiával készül, Ausztriából hozott beton bedolgozó géplánccal. A PVT-M0 által vállalt autópályarészen 670 alkalmazott dolgozik, 100 ezer köbméternyi talajt cserélnek, a fagyvédõréteg 200 ezer köbméternyi, az in-situ stabilizáció (CTh) eléri a 100 ezer, a cementstabilizáció (CKt) a 115 ezer köbmétert. A teljes földmunka során 900 ezer köbmétert mozgattak meg, a beton pályaszerkezet 130 ezer köbméternyi, a csomópontokat együttesen 90 ezer tonnányi aszfalt borítja.

Nem csupán a 2 × 2 sávos, plusz leállósávos autópályáról beszélhetünk – tudtuk meg Molnár Zsolttól, az Egút Zrt. (az ED-M0 2005. konzorcium vezetõ cége) területi fõmérnökétõl – hanem több keresztezõ és párhuzamos útról is. A megbízásban szerepel a 2b fõút szélesítése és átépítése 68 + 700 km sz. métertõl 70 + 993 km sz. méterig. Két új csomópontot (M0-M3, valamint a Rákospatak-Határ útnál) alakítanak ki, illetve átépítik a fóti csomópontot. Megvalósul két BKV-műtárgy, együttesen az ED-M0 2005. szakaszán 16 kisebb-nagyobb műtárgyat adnak át. Közműkiváltások, ezen belül magas, kis- és közepes feszültségű távvezetékek, Molés gázvezeték keresztezik a nyomvonalat, ki kell váltani telefonhálózatokat, kábeltv-vezetékeket. A konzorcium feladata a Szilas- és a Csömöri-patak környezetének felújítása, egyben – gondolván az autópályáról lefolyó vízre – átalakítása is. A környezetet védendõ a zajvédõ falak hossza több kilométernyi, mellettük lesznek hasonló feladatot ellátó töltésdombok is.

A fõpálya betonburkolatból épül, ám a csomópontok és keresztezõ utak aszfaltburkolatot kapnak. A beton-pályaszerkezettel kapcsolatban Molnár Zsolt is úgy fogalmazott, hogy „ezek élettartama jóval hosszabb, mint az aszfalté, egyszerűen szólva jobban bírják a terhelést”. A társaság majd' kilenc kilométernyi részén több mint egymillió köbméternyi a bevágás, 500 ezer köbméter a töltésépítés, a CKt-réteg 70 ezer köbméterre rúg. 60 ezer tonnányi aszfalt mellett megközelítõleg 50 ezer köbméternyi a betonburkolat nagysága. A várható átadási idõpont július 31.

A sok közös vonás mellett az is hasonló a két cég munkájában, hogy az M0 tervezésének egyik legfontosabb szempontja a természetvédelem volt. Vagyis célként tűzték ki az „érzékeny és a védett élõhelyek megóvását, s hogy az utak ezeket elkerüljék” – derül ki például a Porr egyik anyagából. A nyomvonalat környezeti hatásvizsgálat után úgy tervezték, hogy a lehetõ legkisebb mértékben érintsen természetvédelmi területeket, illetve, hogy az autópályával „átszelt” földek ökológiai kapcsolatát speciális átjárók biztosítsák. Az állatgázolások csökkentése – no meg persze magától értetõdõen a forgalombiztonság növelése érdekében – a teljes pályahosszon védõkerítést építenek.

Finiserek

Irány a modern technika: GPS vezérli az M0-án dolgozó beton beépítõ gépláncokat (finiser). A technológia megadja a pontos magasságot, a megfelelõ pályaszintet. Információnk szerint a mindkét cég által használt finiserek 11,75–12 méteres beépítési szélességben terítik a betont, két rétegben, 18 plusz 8 centiméteres vastagságban – egy ütemben.

A 28 méter hosszúságú, 57 tonna súlyú gép maximum 5 kilométeres terítési sebesség mellett óránként közel 200 négyzetméter beton bedolgozására képes. Az év végéig csak a PVT-M0 szakaszára 119,3 ezer köbméternyi beton kerül, ami 458 ezer négyzetméter burkolatot jelent. Emellett 430 ezer dübelt, horgonyt és csavaros horgonyt használnak fel, valamint 210 ezer folyóméter hézagot vágnak meg, öntenek ki.