Geotermális hőszivattyús rendszerek

• 
• 

Részletek

2007. szeptember 18. kedd, 00:00

 

Manapság az egyre drágább és egyre bizonytalanabbá váló gázenergia helyett divatos lett, hogy a hazai új beruházásoknál, de még a felújítások során is megújuló energiában gondolkoznak a tervezõk.

 

Jól mutatja a tendenciát az áprilisban és májusban megrendezett épületgépészeti konferenciák és kiállítások sora, ahol a geotermikus hõszivattyúzás és a napkollektoros hõtermelés kiemelt téma volt.

 

Kedvező hazai adottságok

 

Közismert hazánk kedvezõ geotermikus energia potenciálja, amely eddig csak a híres gyógyfürdõk balneológiai hasznosításában jelentkezett. Kedvezõ vízkészleteink hõmérséklete a magma felõl érkezõ földi hõáram következménye, amit a mellékelt ábra mutat. A meghökkentõ tény: a föld 99 százaléka 1000 °C-nál melegebb, és csak 0,1 százaléka van 100 °C alatt. A földi hõáram globális teljesítménye 40 millió MW!

 

 

Készletbázis

 

Mi a pannon medence földkérgének vékonysága miatt vagyunk kedvezõ helyzetben, és ezért tudunk 100-150 méter mélységben már 15–20 °C közötti hõmérsékletet elérni a hõszivattyúkhoz alkalmazott függõleges szondákban.

 

Tehát a készletbázis óriási, mindenütt jelen van és a megfelelõ geológiai-geofizikai elõkészítés mellett a geotermikus rendszer fenntartható évtizedekig, megújuló energia és környezetkímélõ, mert zárt rendszerben (szondás) nem avatkozik be a rétegvizekbe vagy rétegvizek felhasználásakor, ha visszasajtolás van az úgynevezett kútpáros rendszernél, akkor biztosított a hosszú távú egyensúly. Ezt bizonyítja a nagyobb rendszerek monitoringozása, ahol látható a földhõ változása fűtési és hűtési hõszivattyús üzem közben.

 

Eredmények

 

Az eredmény, hogy a változás jól tervezett rendszernél 5-6 °C földhõcsökkenés télen fűtési üzemben, majd a nyári hűtéskor hasonló mértékű földhõnövekedés. A hõszivattyúzás azért környezetkímélõ, mert a fűtési energia 75 százaléka a földhõbõl származik a 25 százalék villamos energia mellett, ami a kompresszorhajtáshoz szükséges. A hazai hõszivattyús rendszerek 3,2 COP-érték felett már egyértelmű CO2-csökkenést eredményeznek. Ezt ismerték fel a fejlett nyugati társadalmak, ahol a CO2-kibocsátás csökkentését fontosnak tartva az utóbbi 10 évben a hõszivattyúk eladása 600 százalékkal növekedett. A hazai eredmények ezekhez képest szerények, de az utóbbi idõben önmagunkhoz képest jelentõs a változás.

 

 

Szakosztályi szerveződés

 

Az épületgépész szakma a kapcsolódó földtudományi szakemberekkel, a Bányászati Hivatallal és a Környezetvédelmi és Vízügyi Hatóságokkal, mint szakhatóságokkal azért dolgozott, hogy megalakuljon az ÉTE Hõszivattyús Szakosztály. Ehhez megkaptuk a világ és európai szövetség támogatását is.

 

A törekvések eredményeként 2007 júniusában rendezték meg a hivatalos alakuló közgyűlést, amelyre érdeklõdõket és támogatókat vártak, hogy bekapcsolódjanak a munkánkba.

 

Feladatok

 

A feladatok a hõszivattyúzás hazai elterjesztésére nagyok, mert csak segítségével érhetõ el a minõségi, jó hatásfokú (COP) hõszivatytyús projektkivitelezés. Érvényt kell szerezni a megfelelõ jogszabályok betartásának és a jelenleg változó bányahatósági szabályozáshoz meg kell adni a szakmai javaslatokat.

 

A legfontosabb feladatok: az engedély nélküli hõszivattyús földhõszonda és vízkút kivitelezésének megakadályozása; a primer földhõszonda-rendszer méretezésének elterjesztése számítógépes programokkal; a földhõkapacitás ellenõrzése szondatesztekkel, nagy teljesítményű rendszerek méretezése elõtt; fúrási, tömedékelési, szereléstechnológia betartása és ellenõrzése; alulméretezett hõszivattyú-kiválasztás elkerülése, a gépészek és a tervezõk konzultációja; a hõszivattyús rendszerhez jó hatásfokkal illesztett szekunder épületfűtésihűtési megoldás (padló, fal, mennyezet, fan coil, légbefúvás stb.) épületgépészeti tervezése.

 

Uniós feladatok

 

Megnyugtatásul elmondható, hogy jelentõs eredményeik mellett az EU-országok is a fent felsorolt feladatok során elõforduló hibák elkerüléséért dolgoznak, minként arról a szakemberek a Párizsban rendezett konferencián beszámoltak.

 

A hőszivattyú jövője

 

Nálunk, néhány vezetõ cég kivételével hiányzik a telepítõk gyakorlata a különbözõ adottságú területek kezelésében. Ezért fontos a sok konferencia, elõadás, oktató anyag. Ugyanakkor elmondható, hogy az elmúlt 2-3 évben sok színvonalas és nagyméretű, jó referenciát is jelentõ rendszer valósult meg. A jövõ egyértelműen a megújuló energiák növekvõ felhasználása felé mutat, amiben a hõszivattyúnak nagy szerepe lehet.

 

„Földhő program”

 

Jó szakmai felkészüléssel a termálvizeink „hulladékhõjének” intenzív hõszivattyús felhasználásával a magyar „Földhõ program” sikeres lehet. A hõszivattyús technológia Magyarországon is gazdaságos. A mai és várhatóan növekvõ gázárak mellett a jól tervezett és kivitelezett rendszerek többletberuházása várhatóan támogatás nélkül is meg fog térülni 5 éven belül. Az EU elõírásai szerint az ezer négyzetméter feletti beruházásoknál már kötelezõ vizsgálni a hõszivattyús lehetõséget. Ennek hatása érzõdik az irodaépületek és közintézmények építése és korszerűsítése területén, a családi ház, és a társasház-lakópark építéseknél.

 

Heller program

 

Összefoglalva, a hõszivattyúzás: akár szondás, vízkutas, kollektoros, termálvíz alapú, vagy levegõs, várhatóan nagy növekedés elõtt áll hazánkban. Nem mellékes, hogy ennek a kihívásnak a szakma milyen színvonalon tud megfelelni. Minden adottságunk megvan, hogy az Európai Unióban megvalósult színvonalat közös, felelõsségteljes munkával biztosítsuk. Ennek a munkának egy összefoglalója, a sokak által ismert úgynevezett Heller program. Ehhez kérjük minden szakember támogatását, akik a hõszivattyús fűtési-hűtési technológia elterjesztésében érdekeltek.