Ökológia – zöldtetőépítés

• 
• 

Részletek

2007. szeptember 18. kedd, 00:00

 

Divatos fogalommá vált az építészetben az ökoház, melyet megkülönböztetõ védjegyként, minõségi kategóriaként használnak széles körben.

Minden építési technológia, amely természetes anyagokat használ fel, vagy energiatakarékos rendszert kínál, ezt a jelzõt használja. Oly gyakran találkozunk vele, hogy érdemes feleleveníteni az eredetét.

Gyökerek

Az ökológia az oikosz görög szóból ered, mely szűkebb értelemben házat jelent. A Teremtõ házára utal, azaz a teljességre, az egész teremtett világra. Amennyiben a szó eredetének nemes szándéka vezérelte volna története során az építészeket, akkor ma paradicsomi állapotok között élhetnénk.

Törekvés

Ellenben a modern építészet és mérnöki tervezés elmúlt évszázada a természet kiszorításának története, melyet végig kísért az építmények és a növények antagonisztikus ellentéte.

Ez a törekvés – a zöldfelületek, mint építészeti elemek használatának mellõzése, és a mértéktelen környezetrombolás – vezetett az átértékelés szükségéhez. Az égetõ szükségszerűségbõl, az ökológiai válság megoldásának kényszerű ellenhatásaként éli reneszánszát az úgynevezett ökologikus építészet.

Hazai példa

Ennek aktuális hazai bizonyítéka a kormányzati negyed építészeti pályázatának gyõztes pályaműve. A Janesch Péter vezette csapat, zöldtetõkkel és zöldhomlokzatokkal borított organikus, fenntartható rendszert álmodott meg. Hazai viszonylatban úttörõ vállalkozásnak számít a zöldfelületek építészeti elemként történõ alkalmazása. A projekt lehetõséget kínál a természet és az épített környezet együttes megfogalmazására, és követendõ példa lehet a talpunk alatt eltékozolt zöldfelületek részleges pótlására. Ezúton gratulálok a tervezõcsapat tagjainak, és köszöntöm a Zöldtetõépítõk Országos Szövetsége nevében e kezdeményezést, amely reményeink szerint egy új, környezettudatos építészet elõfutára.

Bízzunk abban, hogy Maas nyolcvan éve megfogalmazott víziója nem is olyan távoli: az ember a jövõben egyszer biztosan kertrõl kertre tud majd sétálni, amelyek a nagyvárosi tetõket töretlen sorokban virágos, napos paradicsomként koronázzák meg.

Az ökoház fogalma

Az ökoházak fogalomhoz elsõ hallásra önkéntelenül is a zölddel, növényekkel beültetett tetõk társulnak. Nem véletlenül, hiszen az egyetemes tudat számos emlékét õrzi a természet közeli építészetnek. Profán megnyilvánulásai voltak ennek az építõanyag-hiány, gazdasági szükség vagy a zord klimatikus körülmények által létrehozott izlandi tõzegés földházak, az észak-európai fűtetõk. Ezek a mai napig fennmaradtak és reneszánszukat élik. Föld- és fűtetõket lakóházakra is helyeztek, bár Skandináviában a füves építési módot különösen a mezõgazdasági hasznosítású épületeknél használtak. A természetes anyagokból készült tetõket réti gyeptéglákkal terhelték le, amelyek a helybéli élõhelyhez alkalmazkodott vegetációt hordoztak. Hazánkban, a fõvárosi állatkert Bölényházának lefedése hasonló technikával készült. A természetvédelmi területrõl megmentett gyeptéglákkal, védett növénytársulással betelepített másodlagos élõhely önfenntartóként működik.

Nagyvárosi térhódítás

Az építmények ökológiai integrációjának, elterjedésének nagyvárosi feltételeit az építési, szigetelési technológiák tökéletesítése teremtette meg. A zöldtetõk térhódításának lendületét a klímaváltozás okozta félszen kívül a belvárosi zöldépületek felértékelõdése, a tetõterasz nyújtotta új élettér, a divat diktálta trendi érzés is adja, de a meghatározó, a tudatos várostervezés. Nyugat-Európában egyre több várostervezõ véli úgy, hogy egy városnegyed következetes tájrendezésébe a lapostetõs épületek nagy felületeinek kertészeti célú hasznosítása is beletartozik.

Stuttgarti elismerés

A stuttgarti várostervezési hivatal jól példázza e törekvést. Németországban az épületekre telepített növények következõ funkcióit és hatásait ismerik el általánosan városépítési, külterület-tervezési és műszaki szempontból (Tájfejlesztés-Tájépítés Kutatótársaság (FLL) 1986 alapján, kiegészítve):

• A zöldtetõk és zöldhomlokzatok nagyban hozzájárulnak a talajszinti zöldfelületek hiányának ledolgozásához.
• A zöldtetõk kertszerű használata, valamint a zöldfelület vizuális attraktivitása növeli az ingatlan értékét.
• A növényzettel beültetett építési felületek elõsegítik az épületek esztétikus, harmonikus beillesztését a környezetbe.
• A munka- és lakóhely közvetlen közelében lévõ növényi vegetációnak sokoldalú pszichoszociális hatása van, szemben a műszakilag megformált világgal. Ismert, hogy a formai és emlékbeli karakterek, az identitásképzõ hatással egyetemben, a gyerekek személyiségképzõdésére elemi jelentõséggel hatnak.
• A zöldtetõt építõ személy a növényekkel közvetlenül egyedi hatást érhet el, mellyel megváltoztathatja az épület képét.
• Magán- és közületi szférában a nyilvános támogatás által kezdeményezett épületzöldítés zöldláncreakciókat indított el. A zöldítési program keretében hangsúlyozottan kiemelendõ a zárt ipari területek zöldfelületi mutatóinak jelentõs javulása. Ez a település látványának emeléséhez is vezetett.
• A zöldtetõk technikai védõfunkciót látnak el a romboló környezeti hatásokkal szemben: a hõmérsékleti feszültségek, a sugárzás, a szél szívó hatása.

A Lajtán túl

A zöldtetõk elfogadottsága a Lajtán túl, az utóbbi évtizedekben hasonló módon növekedett. Látványos, egyedi projektek, mint Maler Friedensreich Hundertwasser varázslatos bécsi lakóháza, a nem konvencionális épületek népszerűségéhez is hozzájárult. A nagy területfogyasztó ipari és közigazgatási épületeken egyre gyakrabban létesítenek extenzív zöldtetõket az építtetõk. Az extenzív zöldtetõk területén egyre inkább kezd felülkerekedni a természet közeli növényhasználat. Vezérlõ elve a biodiverzitás.

Hazai zöldhullám

Örvendetes, hogy e tetõzöldítési hullám elérte hazánkat, és ma már szinte elképzelhetetlen egy városi foghíj beépítése anélkül, hogy ne köteleznék a beruházót zöldtetõ építésére. A zöldtetõépítés törvényi keretei még szabályozásra várnak, kidolgozásuk folyamatban van. Amennyiben a jogszabály alkotói az ökológia jegyében, a teljességre törekvés szándékával végzik munkájukat, úgy reményeim szerint az égi rend, a Teremtõ háza fog visszatükrözõdni a városépítészeti gyakorlatban.