Vastagon megéri!

• 
• 

Részletek

2007. szeptember 18. kedd, 00:00

 

Aki nézte már hitetlenkedve a januári gázszámláját, az tudja, hogy házának a hõszigetelése nem kielégítõ.

Nem vagyunk kevesen: a hazai épületállomány gyakorlatilag nem felel meg az amúgy sem túl szigorú hazai szabályozásoknak. Természetes tehát, hogy szigetelni kell az épületeket, és ezalatt a legtöbbször a homlokzat hõszigetelését értjük. Így már csak egy kérdés marad: milyen vastag legyen az AT-H80 lemez? Vagyis, menynyire szigeteljen a fal?

A szigetelőképesség mértéke

U, W/m2K. Ez a szám azt mutatja meg, hogy a fal egy négyzetméteres felülete mennyi hõenergiát ad le a külsõ térnek, akkor, ha a külsõ és a belsõ oldal között pontosan egy fok a hõmérséklet-különbség. Ha falunk „U értéke”, azaz a hõátbocsátási tényezõje például 1,4 W/m2K – ami egy B30-as falazatnak felel meg –, akkor a fal egy négyzetméterét egy olyan hõsugárzónak is tekinthetjük, amely 1,4 wattnyi teljesítménnyel fűti az utcát. Ezt a „hõsugárzót” a fűtési rendszeren keresztül, többnyire gázzal tápláljuk.

Azt is könnyen meghatározhatjuk, hogy ez a „hõsugárzó” egy fűtési idényben mennyi gázt fogyaszt: egy szezonban ennek a falnak egy négyzetmétere annyi köbméter gáz elégetését igényli, mint az U értékének a tízszerese: vagyis ha U = 1,4 W/m2K, akkor 14 m3 gáz energiájával tudjuk a hõveszteséget pótolni. Ez egy átlagos méretű családi ház esetében (150 m2 homlokzati felület) 2100 m3, ami a mai árakon számolva 210 000 Ft minden fűtési szezonban. És ez csak a falakon át távozó energia, és még nem beszéltünk a tetõn és a nyílászárókon keresztül elszökõ forintokról.

Javasolt hőszigetelési vastagság

A mai magyar építési gyakorlat nem terjed túl az 5-6 centiméter vastag hõszigetelésen, pedig kis többletbefektetéssel jelentõs megtakarítást lehet elérni.

Ha csak azt nézzük, hogy egy falat* a szokásosnál vastagabban hõszigetelve, mennyi lesz az energiaszámlánk, igen kedvezõ képet kaphatunk:

* kétoldalt vakolt B30-as falazat

Meg kell jegyezni, hogy a vastagabb hõszigetelés csak kismértékben növeli meg a költségeket. Átlagosan azt mondhatjuk, hogy 1 centiméter extra hõszigetelés mindössze 1 százalék többletköltséget jelent. Nem véletlen, hogy mind a hazai szakmai javaslatok, mind a külföldi elõírások a vastagabb hõszigetelést javasolják.

Mikor térül meg?

Bár a hõszigetelésnek komoly, pénzben nem mérhetõ elõnyei vannak, mégis, mindig felteszik a kérdést: mikor térül ez meg nekem? Most egyszerűen kiszámolhatjuk. Elõször is az alábbi táblázatból olvassuk le a javasolt hõszigetelési vastagságot:

Ha például egy B30-as fal hõszigetelõ képességét akarjuk megnövelni, úgy 6 centiméter helyett 12 centiméter vastag Austrotherm AT-H80 lemezt kell alkalmazni. Ez mintegy 750 forint többletköltséget jelent négyzetméterenként. Továbbra is a 150 négyzetméteres homlokzati felülettel számolva, 112 500 forint lesz a javasolt hõszigetelés többletköltsége. Mivel minden egyéb költség (anyag, munkadíj, járulékos költségek) változatlan, ezért ezekkel az értékekkel kell a megtérülési idõt kiszámítani.

4-5 év alatt!

A vastagabb hõszigetelés viszont minden fűtési szezonban kisebb gázszámlát eredményez. Egy négyzetméter felület fűtésére ilyenkor csak 2,7 m3 gázt kell kifizetnünk, így 22 500 Ft lesz az éves megtakarításunk. A többlet-hõszigetelés tehát a mai gázárak mellett is 4-5 év alatt megtérül! És gondoljunk arra is: egy ház 50-100 évig is szolgál. A hõszigetelés tehát a ház fennállásának hátralevõ éveiben minden fűtési szezonban ennyi pénzt helyez el a számlánkon!

A vastag hőszigetelés további előnyei

A vastag hõszigetelés segít a klímaproblémák megoldásában.

Klíma elõször

A vastag hõszigeteléssel elérhetjük, hogy kánikulában se melegedjen fel a lakás az elviselhetetlenségig. A jó hõszigeteléssel a legmelegebb napokon több fokkal csökkenthetõ a szobák hõmérséklete. Az esti szellõztetéssel energiabefektetés nélkül lehet a hõmérsékletet a normális szintre hozni. Elmarad egy-két klímaberendezés vásárlási és beszerelési költsége, és nem kell nyáron mértéktelen mennyiségű elektromos áramot fogyasztani. Az utóbbi évek meleg idõjárása miatt a nyári elektromos áramellátás több európai országban is akadozik a csúcsra járatott klímák miatt, és a továbbiakban is számítani lehet nehézségekre. A jól megválasztott hõszigeteléssel ettõl a plusztehertõl kíméljük meg pénztárcánkat.

És ha mégis szükségünk lenne klímaberendezés alkalmazására, a hõszigetelés jelentõsen javít annak gazdaságosságán. Tudni kell, hogy a hideg energia háromszor olyan drága, mint a meleg energia, vagyis az, hogy nyáron a lakás hõmérsékletét egy fokkal csökkentsük, háromszor annyiba kerül, mint az, hogy télen egy fokkal növeljük. A hõszigetelés tehát megéri a klímával rendelkezõknek is.

Klíma másodszor

A vastag hõszigetelésnek egyik nagy elõnye, hogy télen a falak belsõ hõmérséklete jelentõsen magasabb lesz, mint szigetelés nélkül. Például a szigeteletlen B30-as fal belsõ hõmérséklete egy hideg téli napon nem több mint 13 °C, míg ugyanez a fal szigetelve legalább 18,5 °C (20 °C-os belsõ léghõmérséklet mellett). A hideg falak nem csak a penészesedést, légúti és reumás megbetegedéseket okozhatnak, hanem a kiküszöbölésükre egyedül alkalmas megoldás – az intenzívebb fűtés – többletköltséget is jelent. A vastag hõszigetelés tehát a gazdaságos üzemeltetés mellett az egészségvédelem szempontjából is kedvezõ.

Klíma harmadszor

A globális felmelegedés a CO2 és más, üvegházhatású gázok kibocsátása következtében sokkal erõsebben jelentkezik majd az elkövetkezendõ években, mint ahogy várnánk. A levegõ szén-dioxid-tartalma az elmúlt 200 évben több mint egyharmadával megnövekedett. Ennek csökkentése ma még nem lehetséges, segíteni csak azzal tudunk, hogy kevesebb fosszilis tüzelõanyagot égetünk el. Erre a legjobb módszer az, ha a legnagyobb energiafogyasztók, az épületek energiaigényét csökkentjük hõszigeteléssel, hiszen a szigetelt ház évi 2,2 tonna szén-dioxidot bocsát csak ki, míg a szigeteletlen több mint 8 tonnát.

A vastag hõszigeteléssel tehát a következõ nemzedék javára fektetünk be.