|
|||||||||
 |
|
||||||||
|
|
Energiahatékonysági korszerűsítés
Az elkövetkezendõ években a lakások energetikai korszerűsítése – a növekvõ energiaárak miatt – elengedhetetlen feladat. Közel 1,1 millió lakás felújításáról van szó, amely évente 300-350 milliárd forint beruházást igényel. A cikk a kockázati alapú, energiahatékonysági beruházások lehetõségeit és korlátait mutatja be. 2006-ban az EU országai felismerték, hogy versenyképességük fenntartását, energiaellátásuk biztonságát és a folyamatban lévõ kedvezõtlen klímaváltozások lassítását csakis az energiafelhasználás hatékonyságának radikális javításával érhetik el. Európai célkitűzésekAz úgynevezett Zöld könyvben (Green Book) a tagországok azt a célt tűzték maguk elé, hogy 2020-ig mintegy 20 százalékkal csökkentik energiafelhasználásukat. A javasolt intézkedések közül az épületenergetikai szektor jogosan foglal el meghatározó helyet: közismert, hogy az Unióban az épületek fűtésére és hűtésére fordított energia átlagosan az összes energiafelhasználás 40 százalékát teszi ki. A meglévõ épületállomány energetikai korszerűsítése tehát elengedhetetlen az energiahatékonysági célok megvalósításában. Magyarországi helyzetHazánkban az épületek legalább ¾-e korszerűtlen energetikai szempontból. Felvetõdik a kérdés: reális- e, hogy a magyar épületállomány fűtési energiaigényét 14 év alatt 20 százalékkal csökkentsük. Az erre vonatkozó szakértõi vizsgálatok szerint ahhoz, hogy tíz év alatt az épületek energiafelhasználását 10 százalékkal, illetve a hazai primer energiafelhasználást 4-5 százalékkal csökkentsük, mintegy 1,1 millió lakást és a köz- és kereskedelmi épületek felét kellene energetikailag korszerűsíteni. Ez, csak a lakásszektorban évente 300-350 milliárd forint beruházást igényelne, azaz 6-7-szeresére kellene növelni a jelenlegi támogatási szintet, amelynek vissza nem térítendõ tõkejuttatási és kamattámogatási tartalma legalább 30-40 százalékra tehetõ. Aligha várható, hogy akár az állam, akár az EU nagyobb mértékű támogatást biztosítson épületenergetikai célokra a következõ években, de ez nem is kívánatos. A magas támogatási tartalmú programok rendkívül fontosak az energiahatékonyság problémájának tudatosításában a tulajdonosok körében, de emellett számtalan negatív jelenséget is felszínre hoznak:
Kockázati alapú megoldásokA megoldás a másutt már sikeresen bevezetett kockázati alapú vállalkozás ösztönzésében érhetõ el. A középületeknél már ismert „harmadik feles” (perfomance contracting), illetve a lakóépületek esetében a LaGross Kft. által fejlesztett „negyedik feles” (Energy Saving and Finance Balancing System – EBS) konstrukciók jelentenek reális megoldást a fenti negatívumok feloldására:
A cég 2005–2007 között projektfejlesztõként és pénzügyi tanácsadóként közreműködött távhõellátású panelépületek két különbözõ műszaki tartalmú épületenergetikai projektjénél, kockázati alapú konstrukciók gyakorlati alkalmazásában. Komplex épületenergetikai korszerűsítésA Budapesten lévõ, 758 lakást kitevõ épületegyüttes szerkezeti és gépészeti korszerűsítése 2006–2007 között a panelprogram keretében valósult meg. Tudomásunk szerint 2007-ben ez Közép-Kelet-Európa legnagyobb épületenergetikai korszerűsítési projektje, 4,2 millió euró ráfordítással. A beruházást megvalósító ESCO cég a bázisévhez képest évi 30 százalékos energiamegtakarítást garantált, amelyet 8 éves üzemeltetés alatt a tulajdonosi önrész mintegy 50 százalékának finanszírozására fordít. A finanszírozási konstrukció másik sajátossága az, hogy az önkormányzati támogatást nem egy összegben, hanem a hitel futamideje alatt egyenlõ részletekben fizetik ki, amely a hiteltörlesztésre használható. Az üzemeltetés elsõ éve alatt a korszerűsítés a tervezettnél nagyobb, 47 százalékos energiamegtakarítást eredményezett, így megállapítható, hogy a továbbiakban az energiamegtakarítási cash-flow fedezni tudja a vállalt hiteltörlesztést (1. ábra).
Primer és szekunder épületgépészeti korszerűsítésA gyõri önkormányzat kezdeményezésére és támogatásával 5 lakóépület 172 lakása esetében került sor a primer és szekunder oldali fűtési rendszer korszerűsítésére. A kiválasztott lakóépületek közös jellemzõje, hogy szerkezeti felújításuk már megtörtént vagy folyamatban van, emiatt közel 30 százalékos energiamegtakarítási potenciállal rendelkeznek. A 310–370 ezer Ft/lakás költséggel megvalósított mintaprojektekben önálló felhasználói tulajdonú, korszerű hõközpontokat és strangszabályozást alakítottak ki, továbbá megvalósították a lakásonkénti szabályozást és mérést. A szerzõdtetett cég 5-6 évi üzemeltetési ideje alatt az energiamegtakarításból a beruházás, a bekerülési költségek 50 százalékát fedezi. Az önkormányzat mintegy 30-35 százalékos vissza nem térítendõ támogatást nyújt a tulajdonosoknak, akik a fennmaradó 15-20 százalékos önrészt közvetlenül fizetik. A rekordidõ alatt befejezett projekt monitoring adatai szerint az 1. hónap üzemeltetése alatt a hõenergiafogyasztás az elvárásoknak megfelelõen alakul, és remélhetõen így is marad (2. ábra).
Banki közreműködésA bevont kereskedelmi bankok aktív közreműködése és pozitív hozzáállása mindkét projekttípusban lehetõvé tette, hogy kombinált hitelkonstrukcióval a tulajdonosok és az ESCO cégek a legkedvezõbb költségek mellett tudták megoldani a projektek finanszírozását. A bemutatott két típusprojekt elõzetes eredményei alapján megállapítható, hogy a kockázati alapú vállalkozások képesek megteremteni olyan társfinanszírozási konstrukciókat, amelyek a minõségi munkának és optimális üzemeltetésnek köszönhetõen biztosítják az energiamegtakarításból a szükséges forrásokat az épületenergetikai beruházási költségek 30–60 százalékának finanszírozására. TávlatokMakroszinten az energia-megtakarítás eredményességét támogató politika kialakításával elérhetõ, hogy a tulajdonosok és vállalkozók – képviselhetõ orientációs támogatás mellett – a jobb épületenergetikai hatékonyságot érzékelhetõen javítják, megteremtve ehhez a szükséges anyagi hátteret.
|
BelépésHírdetés |
|||||||
|
|||||||||
