„Plázastop” törvénytervezet: végső csapás az építőiparra

Részletek

2011. november 23. szerda, 09:26

 

„Plázastop" törvénytervezet: végső csapás az építőiparra

Az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület (IFK), a Magyar Bevásárlóközpontok Szövetsége (MBSZ), a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) és az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) közös állásfoglalása az Országgyűlés Számvevőszéki és Költségvetési Bizottsága által „Magyarország 2012. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló T/4656. számú törvényjavaslatáról:

A négy szakmai szervezet aggasztónak tartja a törvénytervezetet, amely veszélyt hordoz a gazdaság növekedésére és a foglalkoztatásra nézve, tovább mélyíti a hatodik éve recesszióban lévő építőipar és a kereskedelem válságát, valamint hátráltatja a belső fogyasztás növekedését.

Egy bevásárlóközpont átlagosan ezer, egy hipermarket négy-ötszáz embernek ad munkát; az idén építés alatt lévő, több mint háromszázezer négyzetméter kereskedelmi egység több ezer új munkahelyet teremtene. A kereskedelmi fejlesztések három évre történő teljes leállítása tovább fékezné a magyar gazdaság egyébként is törékeny növekedési kilátásait.

A hazai kisvállalkozások helyzetén sem segít a tilalom, sokkal inkább fejlesztéseik pénzügyi támogatása, adminisztratív terheik csökkentése, adókedvezmények juttatása jelentené számukra a kiutat. Ugyanakkor, a „plázastop" rontja Magyarország nemzetközi megítélését és növeli a befektetők szemében az országkockázatot.

A Plázastop törvénytervezet negatív következményei:

Az építőipar teljes csődje: A KSH legfrissebb, szeptemberi gyorsjelentése éves szinten tíz százaléknál is nagyobb építőipari visszaesést vetít előre. A rendelésállomány az év eleji 32 százalékos csökkenésről szeptemberre már 40 százalékos zsugorodást mutatott, aminek eredményeként az elkövetkező hónapokban folytatódik a termelés csökkenése.

Ha mindez nem lenne elég pesszimista forgatókönyv; az ÉVOSZ számításai szerint 2012-től a plázastop újabb 250 milliárdnyi megrendeléssel rövidítheti meg az építkezési vállalkozásokat, ami a kereskedelmi beruházások építőipar termelésben betöltött arányát tekintve azt jelenti, mintha teljes lakásépítést törölnék a jövő évi megbízásokból. Engedélyezési eljárás bevezetése mérhetetlenül lelassítja a beruházások előkészítésének folyamatát, csökkenti az átláthatóságot.

Nem lesz új mozi, se étterem?! Az építési tilalom hatálya alá eső „kereskedelmi építmény" fogalmánál a törvénytervezet hivatkozik a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény üzlet és bevásárlóközpontra vonatkozó rendelkezéseire. Ebből következően a „plázastop" nem csupán a tisztán élelmiszer forgalmazásával foglalkozó kiskereskedésekre vonatkozna, de minden olyan vegyes rendeltetésű épületre, amelyben kereskedelmi tevékenységet, és emellett a szabadidő eltöltésével összefüggő szolgáltatási tevékenységet folytat, illetve az olyan helyiségekre, épületrészekre, amelyek raktárként vagy tárolóként működnek. Ily módon a törvény blokkolná az összes, 300 m² feletti logisztikai, vendéglátói (éttermek, büfék, munkahelyi menzák), szabadidős (fitnesztermek, mozik), valamint a lakás-, iroda- és logisztikai fejlesztést, amely kereskedelmet is tartalmaz.

Szembe megyünk az EU-val: A törvénytervezet két uniós irányelvvel, a szolgáltatásnyújtás szabadságának és a vállalkozások letelepedésének szabadságáról szóló elvvel is ütközik, amelyek tiltják, hogy az állam adminisztratív eszközökkel szóljon bele a piaci versenybe.

A GKI becslése szerint 2010-ben az építőipari termelés 6 százalékát a kereskedelmi beruházások, 8 százalékát a lakásépítés tette ki. A 2011-es számok alapján a lakásépítés aránya 5,3 százalékra csökkenhet, a kereskedelemé pedig 6 százalék fölé nőhet, vagyis a plázastoppal a teljes lakásépítésnek megfelelő teljesítménynél nagyobb megrendelés válhat nullává.