- Részletek
-
2010. máj. 31. hétfő, 00:00
-
Magyarországon valódi kincset rejt a föld mélye: meleg vizet, forró gőzt. Sokan beszélnek arról, hogy ez a hatalmas energiakészlet milyen nagy hasznot hozhat egyszer, de valójában senki nem tudja pontosan, mekkorát, mikor és főleg hogyan. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem munkatársai norvég kutatókkal a föld hőjét és a biomasszát együtt hasznosító minierőművek kutatásába, fejlesztésébe fogtak.
Most azt vizsgálják, mennyire pótolhatják ezek a létesítmények az egyre fogyó földgáz- és kőolajkészletet, illetve mennyire csökkenthető velük hazánk energiafüggősége. Magyarország igen gazdag megújuló energiaforrásokban. A legfontosabb a biomassza és a geotermális energia, de a szél- és a napenergia is jelentős. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, valamint két norvég kutatóintézet (a Trondheimi Egyetem és a Norvég Geotechnikai Intézet) munkatársai most azt vizsgálják, hogyan lehetne kombinálni hazánkban a biomassza, valamint a geotermális (földhő, talajhő) alapú technológiákat. Terveik szerint nemcsak (a főként a Dél-Alföldön és a Délnyugat-Dunántúlon található) geotermális kutakat hasznosíthatnánk, de akár az országszerte elterjedt talajvizeseket is. Ez utóbbiaknál a hőszivattyús technológia minierőműként működhetne egy biomassza-kazánnal kombinálva. Egy ilyen továbbfejlesztésre alkalmas prototípus már működik is Sülysápon. A most indult projektet a VÁTI Nonprofit Kft. koordinálja, az anyagi feltételeket pedig az EGT/Norvég Finanszírozási Mechanizmus több mint ötszázmillió forintos támogatása teremtette meg. 2011 áprilisában – amikor a program véget ér – minden bizonnyal jóval több tudható majd meg a hazai minierőművek alkalmazásáról.
