Mikor milyen hőszivattyú a legmegfelelőbb?

Részletek

2008. július 01. kedd, 00:00

 

Ha már sikerült eldöntenünk, hogy hõszivattyút fogunk fûtésre használni, mert nincs gáz, vagy csak egyszerûen törõdünk a környezetünkkel, akkor a következõ kérdés, hogy milyent alkalmazzunk.

hőforrás oldalról vizsgálva a kérdést, felmerül a levegős vagy a talajhős, esetleg kútvizes megoldás. A levegős hőszivattyú kedvezőbb árú, gyorsan telepíthető, de a hatékonysága nagyban függ a külső hőmérséklettől, sőt egy bizonyos külső hőmérséklet alatt már nem is működtethető biztonságosan. A talajhős és kútvizes hőszivattyú teljesen független az időjárástól, sőt, a hatékonyságuk is jobb, de a telepítésük költségesebb, bonyolultabb, hatósági engedélyekhez kötött, és nagyobb felfordulással jár.

Egy laikus itt szokott elbizonytalanodni, egyik oldalon a csábítóbb beruházási költség, a mások oldalon a biztonság és hatékonyabb energiatermelés.

Az egészben az a szép, hogy nem lehet egyértelműen kijelenteni, melyik megoldás a jobb, ez függ a helyszíni lehetőségektől és a felhasználó igényeitől is.

Ha a hazai téli minimum hőmérsékleteket nézzük, –10 °C alatti hőmérsékletek alig fordulnak elő. A leggyakoribb hőmérsékletű értékek a –5 és +5 °C közötti tartományba esnek. Ha a felhasználó elfogadja a kiegészítő fűtést, amely lehet elektromos, kimondottan a hőszivattyú kiegészítéseként, vagy valamilyen külső alternatív fűtés, amelyekkel a nagyon alacsony hőmérsékletű napokon kipótolható vagy helyettesíthető a levegős hőszivattyú, akkor egy egész éves üzemet tekintve gazdaságos fűtést tudunk megvalósítani, barátságos üzemeltetési költségekkel. Sok esetben már eleve megvan a gázkazán, de egy felújítás vagy bővítés kapcsán felmerül a hőszivattyú alkalmazása, esetleg a nyári hűtés ellátására is. Ilyen esetben bátran javasolható a levegős hőszivattyú, mert a gázkazán maradhat biztonsági tartaléknak, és a hőszivattyú lehet az alapfűtés készüléke.

Sajnos a jelenlegi gáz és áram díjai olyan arányban vannak, hogy szinte lehetetlen levegős hőszivattyúval pillanatnyilag olcsóbban fűteni, mint gázzal, de ha a fűtési szezonra ténylegesen kb. 30%-kal drágul a földgáz díja, akkor már kb. –10 °C külső hőmérsékletig is gazdaságosabb lehet a levegős hőszivattyúval való fűtés. Vagyis a hazai viszonyokat ismerve, tulajdonképpen egész télen gazdaságosabban fűthetünk majd hőszivattyúval, és nem elhanyagolható dolog, hogy ugyanaz a készülék nyáron meg a hűtésről gondoskodik.

Persze vannak levegős hőszivattyúk, amelyek csak fűtenek és HMV-t termelnek, vagy amelyek csak fűtenek meg hűtenek, de ez a fűtési megfelelőséget nem befolyásolja.

A levegős hőszivattyúval érdekes tapasztalatokat gyűjtöttünk. A megtakarítás forintban kifejezve a gázkazános üzemhez képest értékben szinte állandónak volt mondható, függetlenül a kinti hőmérsékleti viszonyoktól. Ez a látszólag ellentmondásos dolog viszont könnyen magyarázható. Ha enyhe időnk van, az épület fűtési igénye is kevesebb. A levegős hőszivattyú COP-ja ilyen esetben jó, tehát arányaiban jóval gazdaságosabb. Vagyis ilyen esetben az „olló” jobban kinyílik a gázkazános fűtés díjaihoz képest. A kevésből százalékosan többet takarítunk meg.

Hidegben az épület hőigénye megnő, a hőszivattyú COPja ugyan romlik, és az „olló” becsukódik, vagyis a több energiából százalékos arányaiban kevesebbet takarítunk meg, de forint végösszegben nagyjából egyenletes a megtakarítás. Talajhős vagy kútvizes hőszivattyúk teljes biztonsággal, kiegészítő fűtés nélkül el tudják látni fűtési feladataikat. Méghozzá tartósan és egyenletesen jobb hatékonysággal, mint a levegős hőszivattyúk. Ha gázkazánnal hasonlítjuk a beruházási és üzemeltetési paramétereket, sokkal kevesebb lesz az energiaszámlánk mint gázkazánnal (itt megint csak a várható és beharangozott 30%-os gázáremelés utáni állapotot veszem figyelembe). A beruházási költségünk már jóval több, mint levegős hőszivattyúval, ugyanis a talajoldali szondákat vagy kutat is biztosítani kell.

Ha a rendszert hűtésre is használjuk, akkor egy gázkazán- és klímarendszerhez képest ésszerűbb hőszivattyút választani, ugyanis ebben az esetben rövid időn belül, akár 5 évnél rövidebb idő alatt megtérül a beruházás, ha csak a fűtéssel kalkulálunk, de a hőszivattyú hűtési üzemben is gazdaságosabb, mint általában a folyadékhűtők, klímák.

Vizes hőszivattyúval, családi házas méreteknél viszont már megoldható a HMV-termelés, hűtés és fűtés is. Tehát egy komplett „hőközpontot” kapunk egyetlen készülék telepítésével, sőt a HMV-termeléshez már a napkollektoros rásegítés is integrálható.

Összegzésként elmondható, ha a biztonságos üzem lebeg a szemünk előtt, és nincs gáz, vagy bármilyen alternatív fűtési lehetőség, és lehetőleg egy készülékkel akarunk minden szolgáltatást megoldani (HMV, fűtés, hűtés), akkor a vizes hőszivattyút kell választanunk. Persze, ha a helyi adottságok ezt lehetővé teszik, vagyis kialakítható a szondakör vagy a megfelelő hozamú és megfelelő vízminőségű kút. Ha gyors telepítéssel, kedvező áron akarunk telepíteni hőszivattyút, akkor levegőst kell választani. Igaz, ez nem annyira gazdaságos, de a téli időszak 80–90%-ban még ezzel is gazdaságosabban lehet fűteni, mint földgázzal.