Újra a felületfűtési rendszerekről

• 
• 

Részletek

2008. október 01. szerda, 00:00

 

Az idei nyáron az elõzõ évekhez képest jelentõsen nõtt a fal-, illetve mennyezetfûtéssel/hûtéssel, épületszerkezet- temperálással tervezett/kivitelezett épületek száma, így számos kérdés vetõdött fel az építtetõk és a szakmabeliek részérõl is.

A 2007/10–11. számban részletesen bemutattuk a különböző felületfűtés/hűtésrendszerek lehetséges hőleadó felületeit és rendszerjellemzőit (padlófűtés/hűtés, falfűtés/ hűtés, épületszerkezet-temperálás), valamint csokorba gyűjtöttük a szabályozással kapcsolatos legfontosabb kérdéseket. Az építtetők részéről főleg öt-tíz évvel ezelőtt a legtöbbször elhangzó kérdés padlófűtéseknél a porlebegtetéssel (félelem az asztmától), illetve a visszerességgel állt kapcsolatban. Mindkét egészségügyi probléma a hőérzeti szempontból fontos padlófelületi hőmérsékletek túllépéséből adódhat, a DIN 4701 számú szabvány szerint ezek a következő rögzített értékek:

• állandó tartózkodásra szolgáló helyiségek, tartózkodási zóna: 29 °C,

• állandó tartózkodásra szolgáló helyiségek, peremzóna: 31 °C,

• fürdőszobák, vizes helyiségek: 35 °C,

• fal- és mennyezetfűtéseknél a maximális felületi hőmérséklet: 35 °C.

Elõremenõ hõmérsékletek különbözõ rendszereknél

A felületi hőmérsékleti korlát miatt a szokásos előremenő hőmérséklet 40–42 °C, a maximális 45 °C. Legtöbbször a hőtermelő fajtája határozza meg az előremenő hőmérséklet maximumát:

• hagyományos gázkazán esetén keverőszeleppel vagy hőcserélővel: 40–45 °C,

• talaj-víz hőszivattyúk esetén (talajszonda, talajkollektor): 35–38 °C,

• levegő-víz hőszivattyú esetén: 34–36 °C.

Hőszivattyúknál jelentős COP-szám romlást eredményezhet a magasabb előremenő hőmérséklet, ezért inkább alacsonyabb előremenő hőmérséklet mellett több felületet kell bevonni a hőleadásba.

A padlóburkolat hatása hõleadásra

Padlófűtést elsősorban kőburkolatú helyiségeknél alkalmazunk. A tartózkodási zónában hőérzeti szempontból jobb, ha a megengedhető 29 °C helyett 28 °C felületi hőmérsékletre méretezünk. Irodákban, munkahelyeken, ahol cipőben tartózkodunk, 26–27 °C a kellemes felületi hőmérséklet, e felett fokozott a láb izzadása.

Parkettaburkolat alá fektetett padlófűtésnél a parketta megvásárlása előtt mindig meg kell győződni arról, hogy padlófűtéshez használható-e, ezt egy nemzetközileg egységes piktogram jelzi. Parkettánál a fa kiszáradása miatt minél egyenletesebb felületi hőmérsékletet kell biztosítani, ezért peremzónát nem célszerű alkalmazni, a bevált méretezési felületi hőmérséklet 27 °C, az osztástávolság 15 cm.

Padlószőnyeg alatt is használható padlófűtés, azonban itt a szőnyeg szálai között megülő por miatt szintén fontos a felületi hőmérsékleti korlátok betartása és a rendszeres, alapos takarítás/porszívózás.

Bútorok és kád alá tehetõ-e padlófûtés?

Beépített szekrények, konyhabútorok alá a legtöbb tervező nem tervez padlófűtést, mivel a bútor miatt ezek vak felületek a hőleadás szempontjából. Ez igaz, azonban érdemes megfontolni, hogy pl. a konyhában a főzés, mosogatás miatt általában magasabb a helyiség levegőjének páratartalma, mint a nappaliban. A külső fal előtt álló bútorok mögötti hideg falfelületen könnyen kicsapódik a pára, utána pedig törhetjük a fejünket, honnan „jön” a penész- és dohszag. Ráadásul a falon megtelepedő gombáktól nagyon nehéz megszabadulni. Ezt a jelenséget nagyon könnyű elkerülni a helyiség szélén két sor fűtőcső lefektetésével, aminek a hőleadását nem számítjuk bele a helyiségben kialakított kör hőleadásába. Az itt letekert csőhosszt akár csatlakozóvezetékként is be lehet kalkulálni a körellenállás és csőmennyiség számításába. Belső falaknál nincs szükség erre a praktikára.

Padlóhoz rögzített beépített szekrény esetén padlófűtéscsöveket az elfúrás veszélye miatt nem tekerünk le a bútor alatt.

Ha a kád/zuhanytálca alatt nincs szigetelés, és nincs PURhabbal kitöltve, a padlófűtés hőérzeti szempontból kellemes, és a fürdővíz lehűlését is késlelteti. A fürdőszobákban szokásos 10 cm-es osztástávolság helyett itt célszerű 15 cm-es osztástávolsággal letekerni a fűtőkört. Ha akril- vagy acéllemez kádról van szó, a szigetelés miatt nem érdemes padlófűtést kialakítani alatta. Hálószobákban a fekvőfelület kb. 40 cm-re van a padlótól, ezért padlófűtést csak a padló temperálására szabad alkalmazni. Talajra fektetett helyiség esetén ez kifejezetten kellemes. A padlófűtés kiegészítésére mennyezetfűtés vagy falfűtés alkalmazható az ágynál 1–1,2 m felett fektetve.

Dilatációs mezõk kialakítása, átvezetés a mozgási hézagokon

Padlófűtéseknél a fűtőcső kb. 7 cm vastag esztichrétegbe van lefektetve. Felfűtött állapotban a fűtőbeton tágul, ezért a falak, oszlopok mellett kb. 10 mm vastag szegélyszigetelő szalaggal biztosítani kell a szükséges táguló felületet. Az építész/ statikus által tervezett mozgási hézagok felett a padlófűtő mezőket is dilatálni kell, erre legcélszerűbb az ún. mozgásihézag-profil beépítése. A fűtőmező mérete miatt is szükség lehet dilatáció kialakítására, ennek kritériuma a mező mérete: max. 40 m2, 8 m-nél nagyobb oldalhossz, vagy az a/b > 1/2 oldalarány. Dilatációs hézagot kell kialakítani a padlóburkolat-váltásoknál is. A dilatációs hézagokon csak a legszükségesebb számú előremenő-, és visszatérő vezetékkel szabad átmenni, a csöveket 25–25 cm túlnyúlással védőcsőbe vagy szigetelésbe kell behúzni.

Fal- és mennyezetfûtéssel kapcsolatos kérdések

Gyakori kérdés, hogy fal-, illetve mennyezetfűtésnél menynyi helyet kell kihagyni a nyílászárók, a padló, illetve mennyezetnél a falak mellett (1. ábra). A csatlakozóvezetékek helyigénye, illetve a fordulások kialakításához szükséges helyigény általában 10–15 cm nedves fektetésű rendszereknél. Szintén gyakran fordulnak hozzánk azzal, hogy milyen alapadatok szükségesek egy száraz fektetésű mennyezetfűtés/ hűtési rendszer tervezéséhez. Mint az összes felületfűtésrendszernél, itt is szükség van az osztó-gyűjtő helyére (2. ábra), a hőtermelő által meghatározott előremenő hőmérsékletre, a helyiségek téli/nyári méretezési helyiség-hőmérsékletére, a téli hőigényre és a nyári hőterhelésre. Fontos továbbá a lámpakiosztás ismerete is. Ezek nélkül az adatok nélkül csak becslés adható a rendszerre.

Falfűtésnél problémaként jelentkezhet a dugaljak és a bekábelezés kivitelezése. A 3. ábrán jól látszik, hogy a dugaljak csatlakozódoboza körül a csöveket félre kell húzni, a hozzá vezető vezetékeket pedig a falfűtés kialakítása előtt kell a falba bevésni. A csővezeték bevakolása két rétegben történik. Az első réteg a cső síkjáig tart, ez után kell felhelyezni a falra a vakolaterősítő rabichálót, második rétegként pedig még 1–1,5 cm vakolatot kell felhordani a falra. A szobatermosztát felszerelésénél falfűtés esetén arra kell figyelni, hogy csak olyan falfelületen lehet elhelyezni, ahol nincs mögötte fűtés.

Összefoglalás

Jelen cikk témája a felületfűtések, padló- és falfűtés, ezért a felülethűtésekkel kapcsolatos kérdésekre nem tértem ki, de igény esetén csokorba gyűjtjük a felülethűtésekkel kapcsolatos leggyakoribb kérdéseket is.

Ha felületfűtéssel/hűtéssel kapcsolatban további kérdése van, a szerkesztőségen keresztül olvasói levélként várjuk megkeresését.