Felületfűtési-hűtési rendszerek

Részletek

2007. november 18. vasárnap, 00:00

 

1. Hősugárzás

Még mindig találkozni lehet a kérdéssel: ha a fűtési rendszer a mennyezetre kerül fel, nem lesz azzal probléma, hogy hideg lesz a helyiségben, hisz a meleg levegő felfelé száll? A választ hasonlóképp szoktuk megfogalmazni: régebben természetes volt az olyan fűtőtestek alkalmazása, mint például a kemence vagy a kandalló, amelyek többnyire sugárzással adják le a szükséges hőt. A kényelmesebb radiátoros központi fűtés elterjedése ugyan háttérbe szorította ezeket a fűtési módokat, de a kilencvenes években a fűtéstechnika terén végzett kutatási és fejlesztési tevékenységek során ismét előtérbe kerültek a sugárzó fűtési megoldások, hiszen ezek egészségvédelmi, energiatakarékossági illetve komfortérzeti szempontból alkalmasabbnak bizonyultak.

A rendszer működését egy teljesen hétköznapi példával tudnám bemutatni. Gondoljunk egy tavaszi, de felhős napra. Igen kellemetlenül érezzük magunkat, majd hirtelen előbújik a felhők mögül a Nap. Ugyan a környezeti hőmérséklet nem változott, mégis kellemes meleget érzékelünk. Nos, a felületfűtési rendszerek is hasonló elven működnek csak zárt térben. Például a felmelegített falfelület a hőt legnagyobb részben sugárzással adja át a helyiségben tartózkodóknak (biztosítva a megfelelő komfortérzetet) eközben a helyiség hőmérsékletét 2-3 °C-kal csökkenthetjük a hagyományos rendszerekhez képest.

2. Energiatakarékosság

A felületfűtéssel elérhető hőmérsékletcsökkentési lehetőség már önmagában 12-15%-os energiamegtakarítást jelent. Ezen túlmenően mivel a helyiség hőmérséklete függőleges irányban lényegesen egyenletesebb, mint konvekciós fűtéseknél, itt a megtakarítás 5–8%, illetve további 5% megtakarítást jelent még a padlófűtéshez képesti gyorsabb szabályozás. Annak ellenére tehát, hogy a külső fal fűtése esetén a külső tér felé hőveszteség alakul ki (kb. 10 W/m2 többletveszteség a fűtött falfelületen), összességében mégis kisebb energiafelhasználás szükséges.

Az egyre szigorodó hővédelmi előírások miatt oda kell figyelni az épületszerkezetek hőtechnikai adottságaira. Ennek oka legfőbbképp a fosszilis tüzelőanyagok jelenlétének egyre nagyobb mértékű csökkenése, mely magával vonzza azok drágulását. Így egyrészt csökkenteni kell a felhasznált energiát, pl. gázt, másrészt pedig újabb energiaforrások alkalmazásával jár. Mivel a felületfűtési/hűtési rendszerek alacsonyabb fűtővíz- és magasabb hűtővíz-hőmérséklettel üzemelnek, ideális párnak bizonyulnak a különböző megújuló energiaforrások mellé. A jobb hőszigetelés által lényegesen csökkenő fűtési hőigény pótlása többnyire megoldható a külső fal belső felületén, a vakolaton belül elhelyezett alacsony hőmérsékletű felületfűtési rendszerrel. Nem elegendő falfelület esetén, a rendelkezésre álló padlót, mennyezetet, tetőtéri ferde síkot és bármilyen más határoló felületet számításba lehet venni a hőleadás szempontjából, ezáltal radiátorok beépítésére, kiegészítő fűtésre egyáltalán nincs szükség.

3. Nyáron hűtésre használható

A címben nem véletlenül nem a falfűtési/ hűtési rendszer elnevezés szerepel. A mai világban egyre több esetben találkozhatunk olyan beépítési megoldásokkal, hogy a fűtési, illetve hűtési rendszert a mennyezeten helyezik el. Mivel a hűtés esetében lényegesen több felületre van szükség, így egyszerűbb megoldásnak tekinthető, ha a lakók számára kihasználatlan felületeket csövezzük be. Ha ezt választjuk, nem feltétlenül érdemes az egyes helyiségekben két külön kört kialakítani, egyet a fűtés, egyet a hűtés ellátására. Ezeket a rendszereket nyáron hűtésre is lehet alkalmazni. A működési elv megegyezik a fűtésével, ez esetben az előremenő víz hőmérséklete 15-16 °C, amely léghuzat és porterhelés nélküli, kellemes akár 22-23 °C szobahőmérsékletet biztosít. A sugárzó hatás hőérzete miatt ezt a hőmérsékletet kb. 2 °C-kal alacsonyabbnak, kellemes hűvösnek érezzük.

Így kb. 80 W/m2 hűtőteljesítmény érhető el, ezért a hűtéshez általában többletfelületre van szükség, amit a mennyezetre, illetve a tetőtéri ferde síkokra célszerű elhelyezni. A fűtés tervezéskor meghatározott fal-, ill. mennyezeti fűtőfelületek a hűtés tervezésénél is figyelembe vehetők, a padlófűtő-felületek viszont hőérzeti problémák miatt nem.

A konvekciós hűtéshez képest azonos hőérzet mellett kisebb teljesítményű hűtőgép szükséges.

4. Gyorsabb szabályozás

A kis belső átmérőjű csőrendszerekben lényegesen kevesebb víz cirkulál, mint a hagyományos fûtési rendszerekben, ezáltal a felfűtési idő lényegesen lerövidül.

A hűtési rendszer szabályozásának feladata a vakolaton belüli páralecsapódás elkerülése. Komplex szabályozási rendszert célszerű tervezni.

Ezen kívül a rendszerhez olyan osztógyűjtőket ajánlunk, amely a könnyű szerelésen kívül lehetőséget nyújt a fűtési körök pontos és ellenőrizhető hidraulikai beszabályozására.

Az előzőekből kítűnik, hogy egyik nagy előnye ezeknek a fűtési-hűtési rendszereknek, hogy alacsony hőmérsékleten üzemelnek, így természetesen kevesebb energiabefektetésre van szükségük a működésükhöz. Kiválóan alkalmazhatók a különböző alternatív hőforrásokkal, tehát amennyiben az újépítésű épületek ezzel a fűtési rendszerrel készülnek el és alkalmazzák a különböző geotermális vagy bármely más megújuló energiaforrást, eleget tudunk tenni az Európai Unió elvárásainak. Másik nagy előnye ezeknek a rendszereknek, hogy hőérzeti szempontból jobb tulajdonságokkal bírnak, mint a hagyományos fűtési rendszerek.